Hangzatos szavak és szép képek tarkították a NASA egyik vezetőjének bécsi előadását, melyről Almár Iván enyhe csalódottsággal számolt be az egybegyűlteknek a MANT DATA Szakosztályának Űrklubjában március 3-án a Kossuth Klubban.

A NASA Mars-kutatói felhívást intéztek a világ diáksága számára. A lehetőség nem kisebb, minthogy segítsetek a szakembereknek megérteni a marsi világ rejtélyeit! Csupán annyi a teendő, hogy köveket kell beküldeni lakóhelyetek környékéről.

Pár napja az ESA portálja is beszámolót közölt a Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett, és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a Magyar Űrkutatási Iroda és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával megvalósult mikulás-napi kezdeményezésről.

Immár két korábbi és egy új orbiter kering a vörös bolygó körül, míg egy rover sikeres leszállást hajtott végre, egy másikat pedig még keresnek. Ezen közben a marskutatás történetét bemutató hatrészes cikksorozatunk végére értük. Adódik a kérdés: hogyan tovább?

Az emberiség követei közel 32 éve hoztak utoljára mintát egy másik égitestről. Nem sokkal ezelőtt a Stardust űrszonda nagyon közel jutott ahhoz, hogy végre újból ilyesmiről számolhassunk be.

A közelmúltban a NASA és az RKA kijelölte a következő két Shuttle-repülés személyzetét és a Nemzetközi Űrállomás kilencedik alaplegénységét.

A vasárnapi Delta adásában több asztronautikai témája blokkot láthatunk. Szó lesz a marsi életnyomok magyar elméletéről, a napviharokkal kapcsolatos legújabb német kutatásokról, és egy szupergyors kameráról - mely egyszer talán a Marsra is eljut.

Az EURISY, a Norwegian Space Centre és az UNESCO arra ösztönzi a gyerekeket, hogy rajz vagy festmény formájában mutassák meg, milyennek képzelik el az életet a világűrben. A pályázat részletes kiírása magyar nyelven a MŰI honlapján olvasható.

Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.

Burán és Columbia. Első hallásra talán furcsának tűnhet, ha egyszerre említjük a két űrrepülőgépet. Sajnos azonban ma már mindketőre csak emlékezhetünk…

Első alkalommal sikerült szén és oxigén jelenlétét kimutatni egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Ami késik, az nem múlik, mondja a mondás. Bush elnöktől mindenki azt várta, hogy 2003. december 17-én, a motoros repülés 100. évfordulóján bejelenti az új, holdra- és talán marsraszállást is tartalmazó amerikai terveket, de ez akkor elmaradt. A mai napon több hírügynökség is jelentette, hogy elkészültek a tervek: irány a Hold!

Pár napja már beszámoltunk arról az űrkutatás-történeti pillanatról, amikor a Stardust űrszonda úgy robogott át a Wild-2 üstökös kómáján, hogy közben – első alkalommal – részecskéket gyűjtött be. A NASA-JPL munkatársai – az elrepülés adatainak elemzése után - a közelmúltban a megközelítés újabb – viharos – részleteiről számoltak be.

Nem sokkal ezelőtt zárult a NASA Stardust programjának sajtótájékoztatója. Cikkünkben az űrszonda első eredményeiről olvashatnak, és megtekinthetik az első felvételeket is.

Karácsony előtt a NASA bemutatta az új infravörös űrtávcső első tudományos célú felvételeit. Egyúttal a korábban SIRTF névre "hallgató" űreszközt átkeresztelték Lyman Spitzer Űrtávcsőnek.

Az Apollo 8 startjánál először használta a NASA a Saturn V rakétát, mely merőben eltért Verne ágyús elképzelésétől, de a többi rakéta is „csak jelenthetett neki”, akkora technológiai előrelépés volt a megszületése.

Az Antarktisz egy különleges világ. A napfogyatkozás egy különleges látványosság. Vajon milyen lehet, amikor napfogyatkozás van az Antarktiszon: különleges.

A december 8-án (hétfőn) 14:00 órától rendezendő előadói ülésen a vendégek megismerkedhetnek a Wright testvérek munkásságával, a motoros repülés történetével, az Apollo-programmal, a Nemzetközi Űrállomással, valamint Farkas Bertalan visszatérő-kabinjával. A szervezők minden érdeklődőt várnak, a részvétel ingyenes.

Befejező részéhez érkezett a nyolcvanas évek nagy szovjet űrprogramját bemutató sorozatunk. Az utolsó részben bemutatjuk, hogy ma mit használunk az Enyergija-Burán programból.

1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.