A Google Lunar X Prize (GLXP) szervezői bejelentették, hogy a 20 millió dolláros nagydíjat nem osztják ki: az utolsó határidőig sem jut el magánfinanszírozású űreszköz a Holdra.

A csillagközi űrutazásnak csak nagy sebességgel van értelme. Minél nagyobb azonban a sebesség, annál veszélyesebb egy ütközés, akár egy apró testtel is.

A legújabb közlemények alapján úgy tűnik, hogy lassan célegyenesbe fordul a KARI 2013-ban bejelentett terve: űrszondák küldése a Holdhoz!

A növények a súlytalanságban is fejlődnek, de az eddigi mennyiségből még nem laknak jól az űrhajósok. Talán a kisbolygókról származó termőtalaj segíthet az űrkolóniák élelmezési gondjainak megoldásában.

Tucatnyi új, futurisztikus űrkutatási ötlet kidolgozását támogatja a NASA.

Szombaton lezárult az AXE Apollo Space Academy közép-európai megmérettetése. A magyar csapat legjobbja – aki légiközlekedési mérnöknek tanul – a tervek szerint decemberben Floridába utazik, hogy a többi nyertessel együtt megkezdje a felkészülést egy lehetséges űrugrásra.

Az Apollo-11 Holdon járt legendás űrhajósa most az AXE Apollo Space Academy amerikai szakértőjeként tűnt fel a reklámkampányban.

Az új amerikai műsorszóró műholdat egy orosz Proton rakéta állította pályára a kazahsztáni Bajkonurból. „Időkapszulaként” egy szilíciumlapra gravírozott száz fényképet is magával vitt.

Az amerikai B612 Alapítvány egy olyan, a Nap körül keringő infravörös űrtávcsövet szeretne építeni, amellyel felmérhető lenne félmilliónyi, a Földéhez közeli pályán keringő kisbolygó pályája.

Október 3-án hétfőn egy kétórás megnyitó ünnepséggel kezdetét vette a 62. Nemzetközi Világűrkongresszus, amelyet első alkalommal rendeznek meg az afrikai kontinensen. Az idei konferencia helyszíne a dél-afrikai Fokváros.

Alig fedezték fel a legközelebbi exobolygót, egyesek máris az odautazást tervezik. A vállalkozás azonban a legkevésbé sem egyszerű.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a londoni Természettudományi Múzeum négy vezető európai divatiskolával karöltve próbálja megtervezni az űrkorszak űrdivatját.

A Világűrhét célja, hogy szerte a világon minél több ember – főként fiatal – értesüljön az űrkutatás eredményeiről, tudatosuljon bennük, milyen hasznot hajt az űrtevékenység az emberiségnek.

A jelek szerint kifogyott az üzemanyag a közel négy évtizedes, most civil kezdeményezésre újra használatba venni remélt ISEE-3 űrszondából.

Esetleg más égitestekre? A sok szempontból kézenfekvő ötletet már vizsgálják Amerikában.

Augusztus 5-én az AXE nemzetközi versenyének döntősei elutaztak Kecskemétre, hogy a vadászpilóta-kiképző központban végrehajtsák rajtuk az orvosi alkalmassági vizsgálatokat.

Egyelőre persze csak a sajtótájékoztatókon... Alig egy éven belül újabb amerikai vállalkozás alakulását jelentették be, akik kisbolygók anyagát szeretnék majd hasznosítani.

A műholdak – ha elég távoli pályára kerülnek – feltehetően a leghosszabb időn át fennmaradó emberi alkotások lesznek. Üzenhetnénk velük a jövőnek – gondolta egy művész, és megvalósította az ötletet.

Képzőművészet, irodalom, zene, film – 10-18 éves diákoknak szóló művészeti pályázatot hirdetett a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA), októberi beadási határidővel.

Az einsteini relativitáselmélet két jóslatát nagy pontossággal kimérő Gravity Probe B műholdat az 1950-es évek vége óta tervezgették, előkészítését 1963 óta finanszírozták is a NASA-nál. A 2004-ben indított űreszköz végleges eredményeit most, a napokban publikálták.