A nyolcvanas évek közepére elkészült a szovjet űrrepülőgép. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a gép az amerikai „testvér” szakasztott mása. Ám ez csak a látszat...

Folytatjuk a szovjet nagyrakéta-program bemutatását. Ebben a részben bemutatjuk, hogy születtek meg az Enyergija kis testvérei, és miért nem született meg a nagy(obb) testvér.

Új sorozatot indítunk az Űrvilág webmagazin hasábjain. Bemutatjuk a néhai szovjet űrrepülőgép és a hozzá készített nagyrakéta programját.

A Deep Space 1 űrszonda sikerrel próbálta ki a jövő technológiát, de tudományos küldetéssel is felruházták tervezői: aszteroidákkal és egy üstökössel is találkoznia kellett.

Immár egy éve annak, hogy megalakult a Vörös Bolygó kutatására alakult, nemzetközi szervezet, - a Mars Society - hazai tagozata. A csütörtöki ŰRNAP 2003 c. rendezvény alkalmából a honlap is beindult.

Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...

A Hold eléréséhez teljesen új eszközparkra – és teljesen új gondolkodásmódra – volt szükség. Amerika hihetetlen pénzügyi erőfeszítés árán teremtette meg a Saturn rakétacsaládot és a holdűrhajót. Mostani évfordulónk alkalmával a kisebbik Saturn rakétával is megismerkedhetünk.

Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.

Bár a Hubble Űrtávcső több mint egy évtizede dolgozik a tudomány számára, a nagyközönség csak 5 évvel ezelőtt nyert bebocsátást abba virtuális képcsarnokba, mely a körénk rajzolódó Világegyetem objektumait tárja elénk.

A holdraszállást követően a NASA – a holdprogramból „megmaradt” űreszközökből építkezve - felbocsátotta a Skylab űrállomást, mellyel az addigra az űrállomások területén hatalmas tapasztalatokra szert tett oroszok e téren való utolérése volt a cél.

A Szovjetunióban is kísérleteztek újrafelhasználható eszközökkel…

Sorozatunk második részében bemutatjuk a nyolcvanas évek legerősebb hordozórakétáját.

Úgy tűnik Amerika „felébredt”. A Columbia fájdalmas tragédiája felturbózta a politikusokat és most komoly esély mutatkozik arra, hogy az eddig amolyan szükséges rosszként kezelt űrrepülés visszanyerjen valamit kezdeti presztízséből azáltal, hogy igazi célokat tűznek ki a NASA elé.

Több mint egy éve, 2002. augusztus 15-én hallgatott el örökre a CONTOUR űrszonda, amely egy üstökös magját közelítette volna meg. A kudarc okait kereső vizsgálóbizottság a napokban hozta nyilvánosságra eredményeit, és négy lehetséges okot említ az űrszonda elvesztésére.

Az ázsiai ország FSW típusú visszatérő holdjain már a nyolcvanas években elkezdte a különféle mikrogravitációs (anyagtudományi, biológiai) kírérleteket. A Sencsu űrhajó automatikus változatain mérőbábuk is repültek.

A holdprogram meghirdetésekor a NASA rendelkezésére mindössze a Mercury űrhajó állt, mely inkább volt nevezhető egy légmentes burkolattal ellátott ülésnek, mintsem űreszköznek. Amerika azonban a Holdhoz akart eljutni és meg is valósította az ehhez szükséges űrhajót. Sorozatunk befejező részében az Apollo parancsnoki és műszaki egységről lesz szó.

Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.

John F. Kennedy 1961. május 25-én kapott kongresszusi támogatást arra, hogy az USA embert küldjön a Holdra. 1968. október 11-én, - harmincöt éve – a holdraszálláshoz szükséges eszközrendszer első példánya emberrel a fedélzetén indult próbaútjára.

A NASA tevékenysége természetesen nem merül(t) ki az űrhajósok világűrbe juttatásában, hanem rengeteg űrszonda is készül(t) a híres kék logóval. E robotfelderítők révén az elmúlt 45 évben a Plútó kivételével minden nagybolygónál jártunk már.

A világ egyik leggazdagabb kormányügynöksége. A technikai tudás gyűjtőhelye. A világűr meghódításának élcsapata. Működésének 45 esztendeje alatt ilyen és ehhez hasonló jelzőket sikerült kivívnia a születésnapját most ünneplő Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak.