08:24. A Columbia katasztrófája ellenére Kína nem kívánja leállítani űrhajós programját. Mint arról portálunk korábban beszámolt, az első kínai űrhajós világűrbe küldését (saját rakétával és saját űrhajóval) ez év második felében tervezi az ázsiai ország.

17:39. A Columbia minden idők egyik legizgalmasabb űrrepülőgépes kutatási programját bonyolította, amelyben amerikai, európai, japán és kanadai kisérletek épp úgy helyet kaptak, mint a különféle diák-kisérletek. Az űrrepülőgép utasa volt az első izraeli asztronauta, és az egyik geofizikai kisérletbe magyar szakemberek is bekapcsolódtak. A programot az ŰRVILÁG folyamatosan nyomonkövette. Az alábbiakban a program részleteiről olvashatnak.

OGLE-TR-56b – a hivatalos elnevezése a legújabb távolság-rekorder exobolygónak. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatói fölfedezték a Nyilas csillagképben az eddigi legtávolabbi exobolygót, azaz Naprendszeren túli planétát. Az objektum megtalálásához egy igen pontos és ígéretes módszert alkalmaztak.

Eddig ismeretlen, hatalmas, csillagokból álló gyűrűt fedeztek fel a Tejútrendszer peremén, miközben minden korábbinál részletesebben vizsgálták Galaxisunk szívét. A Tejútrendszer központi tartományának eddigi legélesebb röntgenfelvételét készítette el a Chandra röntgenműhold.

Ma, közép-európai idő szerint 17:40-kor Kínából sikeresen pályára állították a Sencsou-4 űrhajót. A személyzet nélküli űreszköz repülése egyelőre rendben zajlik. Szakértők szerint, amennyiben minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor a következő Sencsou már az első kínai űrhajóst viszi a világűrbe.

Arthur Charles Clarke - a tudományos-fantasztikus művek kedvelői bizonyára jól ismerik ezt a nevet. A 85 éves író Isaac Asimov és Stanislaw Lem kortársa. A műveiben bemutatott eszközöket, eljárásokat gyakran a szakemberek is felhasználják.

Nem a NASA az egyetlen olyan űrügynökség, amelyik fontosnak tartja tevékenységének széles körű megismertetését. Japán űrkutatási intézete, az ISAS 880 ezer önként jelentkező nevét küldi majd egy kisbolygóra a jövő májusban induló MUSES-C jelű űrszondája segítségével.

Miközben jó esély van arra, hogy egy orosz vetélkedő győztese jövőre a világűrbe jut, amerikai cégek súlytalansági parabolarepüléseket ajánlanak az érdeklődőknek.

Ausztrália nem mondható űrkutatási nagyhatalomnak, hiszen nem küldött űrszondát egyik égitesthez sem, tudományos programjait főként nemzetközi együttműködésben folytatja. Az első ausztrál műhold felbocsátásának 35. évfordulója azonban mégiscsak a kontinensnyi ország űrkutatására irányítja a figyelmet.

A közelmúltban az 1 m-es felbontásra is képes IKONOS műholdat üzemeltető amerikai Space Imaging két bejelentést is tett.

13:33. Sharon szerint az ország a tegnapi tragédia ellenére is elkötelezett az űrprogram mellett. Közöljük az ország első űrhajósának rövid életrajzát.

A szakemberek az elkövetkező évtizedben egy sor olyan űreszközt szeretnének megvalósítani, melyektől távoli - Naprendszeren kívüli - bolygók felfedezését várják. Az exobolygókkal kapcsolatos cikkünk második - befejező - részében nagyon röviden e programokat ismertetjük.

Az ESA TV-től kapott információink szerint a Columbia indítása digitális műholdvevővel élőben lesz nézhető az Atlantic Bird 1 műholdról.

Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően vasárnap Belső-Mongóliában sikeresen landolt a kínai űrhajó negyedik példánya. A Sencsou-4 mostani sima repülése után valószínűnek tűnik, hogy az ország első űrhajósa az idei év második felében kijut a világűrbe. Amennyiben így lesz, akkor Kína a harmadik ország lesz, amely önerőből képes űrhajóst Föld körüli pályára juttatni és onnan visszahozni.

A Holdon több olyan kráter is található, melyeket magyarokról neveztek el.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával újabb különleges felfedezést tettek. Először találtak olyan galaxist, amelyről bebizonyosodott, hogy nem egy, hanem mindjárt kettő nagy tömegű fekete lyukat tartalmaz.

A „James Webb-űrtávcsőnek” átnevezett NGST a Hubble-űrtávcső utóda lesz a világűrben.

Az utóbbi években a Koreai Köztársaság lassan, de biztosan megtanult autókat gyártani. Lehet, hogy az évtized közepén már űrrakétája is lesz?

Úgy tűnik egyre több művész fedezi fel, hogy mi mindenre lehet űrfelvételeket használni...

2002. november 2-án a Stardust (Csillagpor) nevű amerikai űrszonda elhaladt az Annefrank nevű kisbolygó mellett. Kisbolygó-randevú nem először fordult elő az űrkutatás történetében, ám a Stardust most először közelített meg eddig felderítetlen égitestet.