1995 és 2007 között egy röntgenforrás folyamatosan fényes állapotban volt. Lehet, hogy a megfigyelt objektum egy fekete lyuk, mely állandóan nyelte el a környezetéből bezuhanó anyagot.
Eddig még nem látott, mintegy 50 ezer fényévnyi kiterjedésű, a nagyenergiájú röntgen- és gamma-tartományban sugárzó alakzatot fedeztek fel a Fermi-űrtávcsővel.
Ez azt jelenti, hogy tőlünk nézve mindkét exobolygó átvonul a csillaga előtt, s eközben kis fényváltozást okoz. Sőt lehet, hogy van ott egy harmadik is.
A Brémában most zajló űrkutatási kongresszuson szóba került a nagyenergiás asztrofizika és a lehető legnagyobb felbontást nyújtó rádió-interferometria (űr-VLBI) is.
Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.
Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.
Még mindig nincs a láthatáron a Mars meglátogatása űrhajósokkal, Japánban mégis foglalkoznak már a kutatás következő fázisával: mit és hogyan lehetne termelni az első marsi farmon?
...ára. Egy friss bizottsági jelentés szerint 1,5 milliárd dollárral többe kerülhet, mint eddig tervezett, amúgy is rekordnagyságú költsége. Az űrteleszkóp felbocsátása is csúszhat.
...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.
A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb gravitációsan kötött rendszerei. Egy új felfedezés segíthet megérteni, hogyan fejlődnek a galaxisok és hogyan alkotnak halmazokat.
A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.