Egy éve indult az amerikai IBEX mesterséges hold, most hozták nyilvánosságra a Naprendszer és a csillagközi tér határterületéről készített első méréseit. A kutatók is meglepődtek.

A Magyar Csillagászati Alapítvány a Magyar Asztronautikai Társaság közreműködésével A Csillagászati Nemzetközi Éve keretében tudományos konferenciát rendez Budapesten, 2009. október 29-én.

A Swift műholddal elkészítették a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy spirálgalaxis képét, ami minden eddiginél jobb felbontású az ultraibolya tartományban.

A Hubble-űrtávcső májusi utolsó nagyjavítása, és az azt követő tesztek után most először hoztak nyilvánosságra csillagászati felvételeket.

Földön innen, Földön túl – ez annak a kiállításnak a címe, amely augusztus 25-én nyílik, és három hónapon át látogatható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.

A Spitzer a „meleg” megfigyelések új területét nyitotta meg a csillagkeletkezéstől a csillagok haláláig.

A NASA Spitzer-űrteleszkópja lélegzetelállító felvételt készített egy „csavart alakú galaktikus szörnyről”, melynek belsejében egy szem alakú objektum ragyog.

A kozmikus sugárzási környezet feltérképezésére új lehetőség adódik tőlünk másfél millió kilométerre, a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjánál.

A póluskörnyéki kráterek sötét mélyén jelentős vízjégkészletek lehetnek – vagy nem! A kérdésről évek óta szenvedélyes vita folyik.

Útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) két új űrtávcsöve.

Az amerikai MESSENGER űrszonda most még nem, de legközelebb már pályára is áll a Naprendszer legbelső bolygója körül.

A Chandra-röntgenműhold lélegzetelállító felvételt készített a Tejútrendszer galaktikus központjáról, feltárva galaxisunk szívét, annak komplex valójában.

A mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezésére készült európai űreszköz megkezdte a munkát, a Földtől másfél millió kilométeres távolságban.

Az NGC 6240-ről készült látványos felvétel egy hatalmas kozmikus ütközés végső állapotát mutatja.

A márciusban indult amerikai exobolygó-kereső szonda kitűnően működik, már a tesztadatok is érdekességgel szolgáltak.

A Nature hetilap legfrissebb számában megjelent egyik tanulmány magyarázatot nyújthat a törpe szferoidális galaxisok eredetére. A kutatás a galaxisképződés egy hiányzó láncszeméhez vezethet.

Egy szomszéd galaxisban, a Kis Magellán-felhőben található csillagrobbanás-maradvány formája nem hasonlít ahhoz, amit az ilyen objektumoktól megszoktunk.

Az új európai infravörös űrteleszkóp június 14-én elkészítette első felvételeit. Az eredmény több mint kielégítő.

Az új feladatot kapott Deep Impact űrszondával a saját bolygónkról végzett mérések arra lehetnek alkalmasak, hogy a jövőben értelmezni tudjuk a távoli csillagok körül keringő exobolygókról szerzendő adatokat.

Magyar csillagászoknak a NASA Spitzer-űrtávcsöve segítségével tett felfedezését a tekintélyes brit tudományos lap, a Nature holnapi száma közli.