Egy űrrepülőgép, 7 űrhajós, 11 nap, 5 űrséta, további legalább 5 év remélt élettartam – ez vár a felújítás előtt álló 19 éves űrtávcsőre.

A NASA Swift műholdjával április 23-án felfedezett kitörés fénye akkor indult, amikor a világegyetem még csak 630 millió éves volt.

Az ESA új startdátumot jelölt ki a két nagy európai űrobszervatórium számára. Az Ariane-5 rakéta május 6-án indulhat Kourouból.

A Hubble-űrtávcső elkészítette azt a felvételt, amelynek célpontját februárban az internetes szavazók választhatták ki.

A Mars két holdja közül a kisebbiket fotózta a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda.

A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.

Az amerikai kisbolygókutató űrszonda magyar idő szerint holnap hajnalban repül el a Mars mellett, hogy lendületet vegyen további útjához.

Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.

Hosszú idő után újra beindították az Itokawa kisbolygónál járt japán űrszonda ionhajtóművét. A szonda mintahozó kapszulája 2010 júniusában érhet Földet.

A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.

A 19 éve működő Hubble-űrtávcső felbecsülhetetlen értékű új információval látta el a csillagászokat, látványos képei pedig megjelentek a könyvekben, naptárakon és sok más helyen: a Hubble a közönség kedvencévé vált.

A NASA infravörös csillagászati űrteleszkópjából heteken belül elfogy a folyékony hélium hűtőközeg. Két műszer így nem működhet tovább, de lesznek a dolognak haszonélvezői is.

Az óriási méretű NGC 7049 egy népes galaxishalmaz legfényesebb tagja.

Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.

Egy néhány százmilliárd csillagot tartalmazó galaxisban, mint a miénk, csak vannak még a Földhöz hasonló méretű bolygók! Az új amerikai űrtávcső hamarosan kiderítheti, hogy ez az állítás igaz-e.

Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.

Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.

A Coma galaxishalmaz, mely az éggömb északi felén, a Bereniké haja nevű csillagképben található, egyike a legközelebbi és legtöbb galaxist tartalmazó halmazoknak.

A francia-európai COROT űrtávcsővel felfedezték az eddigi legkisebb exobolygót, amelynek átmérője csak kb. kétszer akkora, mint a Földé.

Huygens jóformán mindennel foglalkozott, és semmit sem publikált. „Mesék” a modern fizika egyik 17. századi megalapozójáról.