Delta-2 hordozórakétával elhagyta a Földet a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely a Vestát, majd később a Cerest is közelről tanulmányozza majd.

Három évtizeddel ezelőtt indult az emlékezetes sikerű Voyager-2 és Voyager-1 a Naprendszer óriásbolygói felé.

Mégsem indul júliusban a Ceres és a Vesta felé az amerikai űrszonda. Az elsőbbség a Phoenix marsszondáé.

A NASA és a DLR repülő infravörös csillagászati obszervatóriumát Charles Lindbergh transzatlanti útjának 80. évfordulója tiszteletére a repülés úttörőjéről nevezték el.

Átlagosan 385 ezer km-re. De lézertávmérési módszerrel erre a kérdésre néhány centiméteres pontossággal választ lehet adni.

A Naprendszer kis égitesteiből rengeteg van, de vannak közöttük szívünknek kedvesebbek is, a magyarokról elnevezett űrsziklák. Most ez a maroknyi család újabb tagokkal bővült, Berkó Ernő amatőrcsillagász és Puskás Öcsi is kapott egyet-egyet.

Ahhoz, hogy a Hayabusa japán kisbolygó-kutató űrszonda 2010-ben valóban visszajusson a Földhöz, 2007 februárjában el kell hagynia az Itokawa kisbolygó pályáját.

A kisbolygó-kutató amerikai Dawn tesztelése megfelelően halad, így egyelőre nincs akadálya, hogy az űrszondát 2007. június 20-án útnak indítsák.

Miközben a japán űrkutatók a SELENE holdszonda indítására készülnek, komoly veszélybe került a következő küldetés, a Lunar-A megvalósítása.

A Föld legkevésbé ismert, apró, szerencsétlen esetben mégis globális katasztrófát okozni képes kozmikus szomszédai a földközeli kisbolygók.

A NASA berkein belül is szóba került: a Mars-utazás alternatívája lehetne, ha űrhajósok látogatnának meg egy földközeli kisbolygót.

A japán Akari csillagászati műhold még dolgozik, de lassan kifogy a detektorokat hűtő folyékony hélium. Közzétették az égbolt több mint 90%-áról készített infravörös képet.

Kevés előkészületben levő űreszközzel foglalkoztunk már eddig is olyan sokat, mint a NASA Dawn szondájával. Az indításra most már csak egy bő hetet kell várni!

Sikeresen túl van az első próbaúton a NASA repülő infravörös csillagászati obszervatóriuma.

A még ebben az évtizedben induló beruházás várhatóan 1,9 milliárd dollárba kerül, s a világ legnagyobb ilyen rendszere jön általa létre.

Egy néhány éven belül megvalósuló becsapódási kísérlettel kívánja a NASA felmérni, mennyi vízjég és milyen koncentrációban rejtőzhet a Hold déli pólusának örökké árnyékban lévő krátereinek mélyén. Az eredmények az emberes expedíciók helyszínét segíthetnek eldönteni.

Az űrtávcső legtöbbet használt ACS kamerája ismét meghibásodott. Ezúttal kevés az esély a működésének teljes helyreállítására.

A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.

Már hetek óta a Jupitert tanulmányozza a bolygórendszerünk óriásához egyre közeledő New Horizons amerikai űrszonda. A legnagyobb közelség február 28-án esedékes.

Az amerikai űrhivatal bejelentette, hogy teljesen áttér az angolszász mértékegységek használatáról a metrikus mértékegységekre.