Sikeresen startolt Japán első infravörös csillagászati mesterséges holdja, az ASTRO-F.

Ilyen címek a bulvársajtóban olvashatóak időnként, most mégis kölcsönvettük, mert szóról szóra igaz: ma 40 éve szállt le az első ember építette űreszköz (a Luna-9) a Holdon.

A NASA pénzügyi és technikai okokra hivatkozva el fogja halasztani a Ceres és a Vesta kisbolygók közeli tanulmányozására szánt Dawn szonda erre az évre tervezett startját.

Az ŰRVILÁG az elmúlt három napban folyamatosan nyomonkövette az utolsó bolygóhoz indítandó űrszonda – végül sikerrel záródó – starterőfeszítéseit.

A Földet majdan megközelítő kisbolygóról - hitelesebben...

Szinte biztos, hogy a japán szonda már nem tudja elérni az eredetileg tervezett, Föld felé vezető pályáját. A legfrissebb híreket ismertetjük.

A legfrissebb értesülések szerint bizonytalan, hogy rendbe tudják-e szedni a kisbolygókutató szondát a visszaindulásig. A mintavétel sikere is kétséges.

Ami a Cassini korábbi adataiból már sokak számára nyilvánvaló volt, most bebizonyosodott: az Enceladuson gejzírek vannak.

Megkezdődött a Venus Express tudományos eszközeinek a tesztelése és kalibrációja. A VIRTIS detektorral a Földről is készítettek méréseket.

Az Itokawa kisbolygótól eltávolodó japán szonda, miután minden bizonnyal sikerült anyagmintát szereznie, ezúttal váratlan rázkódást produkált. Az űreszközt biztonsági üzemmódba kapcsolták, a jelenséget vizsgálják.

Már 1972-ben, az utolsó holdraszállás után készen állt a technika az első emberes Mars-utazás megvalósítására – állítják sokan. Ám ezzel szemben még napjainkban is sok leküzdendő akadály magasodik a bolygó emberes meghódítása előtt.

Hírportálunk Olvasóinak talán ismerősen cseng Bálint Tibor neve. A JPL és a CalTech munkatársa a közeli és a távoli jövő űrszondáiról tart előadást február 7-én, Budapesten.

Négy űrcsillagászati mesterséges hold különböző hullámhossz-tartományokban készített felvételeiből állították össze a Kocsikerék-galaxis gyönyörű (de hamis) színes képét.

Január 17-én (közép-európai idő szerint az esti órákban) indulhat el Floridából az első űrszonda az utolsó, helyszíni eszközökkel még nem kutatott bolygó, a Plútó felé. Az út a fagyott világig kilenc és fél évig tart.

A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.

A legújabb röntgencsillagászati hold, a japán Szuzaku nemrég észlelési lehetőséget hirdetett a világ csillagászai számára. Eközben az első próbamegfigyelések eredményeiből is közzétettek néhányat.

Elkészült a Titan első névanyag-csokra. A Szaturnusz Titan nevű, narancs ködbe burkolódzó holdját lassan felderíti a Cassini űrszonda radarja.

A tervezett élettartamát jócskán túlélt, sikeres japán HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat november 30-tól már nem működtetik tovább.

Egy új számítógépes szimuláció szerint egy születő csillag tömege - ezáltal életútja és élettartama is - már a legelején eldől. A környezetében uralkodó turbulenciák miatt a csillag később már nem tud anyagot vonzani magához.

A japán kisbolygókutatató szondának a jelek szerint a legújabb, és valószínűleg utolsó kísérlet alkalmával mégis sikerült begyűjtenie a kisbolygóport.