A Hubble-űrtávcső segítségével lefényképezték egy közeli csillag, a Fomalhaut körül található törmelékgyűrűt, amely eltorzított szerkezetét láthatatlan kísérők, bolygók alakítják.

Az európai üstököskutató szonda kedvező helyzetben lesz akkor, amikor az amerikai Deep Impact „megbolygatja” a Tempel-1 üstökös magját.

A NASA Cassini szondájának mérései alapján európai és amerikai kutatók egy olyan alakzatot véltek felfedezni a Szaturnusz óriásholdján, amely vulkán lehet. Talán a légköri metán eredetében is fontos szerepet játszhat a kriovulkanizmus a Titanon.

Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.

Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati mesterséges hold mérései alapján három közeli neutroncsillag felszíni foltjait fedezték fel.

A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma adatainak felhasználásával újabb látványos képet készítettek a csillagászok.

A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével egy olyan, a Naphoz hasonló csillagot találtak, amely körül egy kisbolygókban gazdag övezet húzódik.

Miközben Opportunity tovább haladt dél felé a Meridiani-síkságon (majd balszerencséjére elakadt), a Spirit két portölcsért is megörökített. Sajnos mindkét rover az öregedés jeleit mutatja.

15 éve állították Föld körüli pályára a modern csillagászat nagyágyúját, a Hubble-űrtávcsövet.

Az elmúlt években egyre több olyan felvétel látott napvilágot, amelyek Naprendszeren kívüli bolygókat mutatnak. Ezúttal egy, a Napunkhoz hasonló csillag körül örökítettek meg egy ilyen égitestet.

Miért változik látványosan egy 325 éve történt szupernóva-robbanás maradványa egy év alatt? A NASA Spitzer infravörös űrtávcsöve megadja a választ.

Bő két hét múlva, július elején ér célhoz a NASA üstökösszondája, amelynek márciusban felismert optikai hibáját menet közben sikerült számítógépes eljárással jórészt korrigálni.

...a tervezett amerikai űrcsillagászati programok, a Webb-űrteleszkóp és társai.

A német, amerikai és brit együttműködésben készült röntgencsillagászati mesterséges hold majdnem 9 évig működött, átütő sikerrel.

A kanadai MOST űrtávcső segítségével azt figyelik, milyen hatással vannak a távoli bolygórendszerek óriásbolygói csillagjukra.

A NASA Swift nevű mesterséges holdjának sikerült „elcsípnie” egy mindössze néhány századmásodpercig tartó gamma-kitörést.

Az amerikai MPL még 1999. decemberében probálta meg a sima leszállást a Mars pólusvidékén, ám nyomtalanul eltünt. A jövő Mars-szondáinak tervezése szempontjából fontos volt megérteni a hiba okát. Ehhez azonban meg kellett volna találni a roncsot!

A NASA Deep Impact üstökösszondája elkészítette első felvételét célpontjáról, a Tempel-1 üstökösről.

A rejtvény megfejtése a cikkben olvasható. Segítségül csak annyit: a kép a gamma-sugárzás tartományában készült.

A NASA 18 hónappal meghosszabbította a már több mint egy éve a Marson dolgozó Spirit és Opportunity küldetését.