A Spitzer Űrtávcső szerves anyagokra bukkant távoli, fiatal csillagok körüli porkorongokban. Ezek minden bizonnyal születő bolygórendszerek helyszínei.

A NASA Spirit és Opportunity marsjáróinak lejárt a névleges élettartama, de mindkettő jó állapotban van, így akár az év végéig is folytathatja a munkát.

Az ESA támogatásával készült műszerrel figyelik a hegymászók egészségi állapotát egy most folyó expedíció során.

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

Egy magányos francia felfedező közel négy éve tartó utazása az északi sarkvidéken lassan a végéhez közeledik.

A Chandra röntgencsillagászati hold legújabb képén egy szupernóva-maradvány látható, amelyben különösen nagy a magnézium mennyisége.

Az idén júliusban a Cassini szonda megközelíti a Szaturnuszt, és legnagyobb holdját, a Titant. Az amerikai űrszonda európai leszállóegységét a Huygenst a maga nemében páratlan misszió végrehajtására tervezték: a Titan tanulmányozására. Ez a hold az egyetlen a Naprendszerünkben, amely rendkívül vastag légkörrel rendelkezik.

A Clementine küldetésének 10. évfordulójára írt háromrészes sorozatunk első részében az űrszonda programjával és hatásával foglalkoztunk, ebben a részben számba próbáljuk venni tudományos eredményeit.

Az 1994 január 25-én indított amerikai Clementine űrszonda tíz évvel ezelőtt – február 20-a és április 30-a között elkészítette a Hold első digitális térképét.

A Hubble Űrtávcső felvétele a V838 Monocerotis csillagot övező fénylő gyűrűkről kísértetiesen hasonlít Vincent van Gogh 1889-ben megálmodott és lefestett csillagaihoz.

Elkészült a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak az eddigi legrészletesebb térképe. A légköre által eddig eltakart felszín lassan felfedi titkait. S már csak hetek kérdése, hogy a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályára álljon. Egyre inkább úgy tűnik, a nyár űrkutatási szenzációja a gyűrűs bolygó kutatása lesz.

Az NGC 6302 jelű planetáris köd részletei a Hubble-űrtávcső felvételén

2003 elején a Szaturnusz legnagyobb holdja átvonult a Rák-köd előtt, s ezt a ritka égi eseményt a Chandra röntgencsillagászati mesterséges holddal megfigyelték.

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

Nemrég fedezték fel a 750-ediket azon üstökösök közül, amelyeket az 1995 decembere óta működő SOHO napkutató szonda képei alapján azonosítottak.

Az ESA Aurora programjának keretein belül a tervek szerint egy évtized múlva speciális kapszulába zárt marsi kőzetanyagot juttatnak vissza a Földre, hogy majd a földi laboratóriumokban elemezhessék.

Sorozatunk 3. és egyben befejező részében egy érdekes jelenséget járunk körül. Ezek a Holdon időről időre megfigyelhető felvillanások. Úgy tűnik, a Clementine űrszonda talán e századokon keresztül érthetetlennek tűnő esemény létrejöttének magyarázatához is közelebb vihet bennünket.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával megfigyelték a Szaturnusz bolygóról érkező röntgensugárzást.

Tegnap bemutatták a Hubble Űrtávcső – és a csillagászattörténet – eddigi legérzékenyebb, optikai tartományban készült felvételét.

A Hubble Űrtávcső felvételén a ma ismert legtávolabbi galaxis látható.