Bár a Hubble Űrtávcső több mint egy évtizede dolgozik a tudomány számára, a nagyközönség csak 5 évvel ezelőtt nyert bebocsátást abba virtuális képcsarnokba, mely a körénk rajzolódó Világegyetem objektumait tárja elénk.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.

1977-ben születtek az első tervek. A Challenger űrrepülőgép 1986-ban vitte volna fel, tragédiája miatt azonban indítása csúszást szenvedett, végül az 1989. október 18-án pályára állított Atlantis űrsikló fedélzetéről kezdte meg hosszú utazását. A Galileo űrszonda elsőként repült el kisbolygó mellett, felfedezte egy aszteroida holdját, és a Jupiter térségében töltött évek alatt 14 000 felvételt készített a bolygóról és holdjairól.

Miután augusztus 15-én az indiai függetlenség napján az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy támogatja az indiai kutatók és mérnökök azon tervét, hogy holdszondát indítsanak, - a múlt héten az elképzelésre a kabinet is áldását adta.

Augusztus utolsó napjaiban rengeteg embert csalt ki az éjszakai égbolt alá a hír, a Mars olyan közel kerül a Földhöz, amire 59 000 éve nem volt példa. A kíváncsiság óriási méreteket öltött és ez alól nem voltak kivételek az IKONOS műhold irányítói sem: a csodálatosan részletes földi fotóiról híres szonda is a Marsot fényképezte a földközelség idején.

Mint arról korábban már beszámoltunk, 21 ember vesztette életét és 20 megsebesült, amikor pénteken, helyi idő szerint 13:30-kor egy brazil rakéta felrobbant az alcantarai kilövőálláson.

2003. augusztus 22-én, három nappal tervezett indítása előtt felrobbant a brazil VLS-3 rakéta. A tragédia 21 ember halálát okozta.

A régi, üzemidejüket kitöltő műholdak problémája egyre nagyobb mérteket ölt, hiszen ezekből az esetenként többmillió dolláros eszközökből egyszerűen űrszemét válik feladatuk teljesítését követően. Milliókat lehet tehát megtakarítani a jövőben, ha a most a FUSE műholddal sikeresen kipróbált metódussal újabb lelket lehelnek a jövő kiérdemesült eszközeibe.

Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

Immár két hónapja van pályán Kanada első csillagászati műholdja. A főműszer tesztelését és kalibrációját augusztus 4-én kezdték meg.

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Mintegy tíz nappal indítása után elkészült a NASA újdonsült űrobszervatóriumának első felvétele.

Mint arról mindössze néhány perccel a start után beszámoltunk, hétfőn hajnalban nagyszabású program végéhez érkezett a NASA: elindította a "nagy obszervatóriumok" utolsó képviselőjét, a SIRTF infravörös űrtávcsövet.

Magyar idő szerint 07:35:40-kor a 300. Delta hordozórakéta fedélzetén az amerikai SIRTF infravörös űrtávcső felemelkedett az indítóasztalról.

Tegnap bemutattuk, hogy miképp mentették meg a NASA szakemberei a FUSE csillagászati műholdat. Nos, ennek a műveletnek már meg is van az első lehetséges haszonélvezője: "szemünk fénye", a Hubble Űrtávcső.

Mindössze 8 év telt el az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta és a bolygóval rendelkező csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.

Az amatőr (és nem amatőr) csillagászok sóvárogva várják a Mars augusztusi fellépését: a vörös bolygó az ember írott történelme alatt az idei nyár végén kerül keringése során legközelebb a Földhöz, így várhatóan sohasem látott részletességgel tárja fel felszíni részleteit a távcsövek tulajdonosainak. De a sóvár csillagászok lehet, hogy hoppon maradnak.

Európa első Mars-szondája egy hónappal az indítása után energiaellátási gondokkal küzd. Emiatt valószínűsíthető, hogy a Mars körüli pályára állás után korlátozni kell a fedélzeti műszereinek működését.