A japán ispace cég szondája lehetett volna az első magánfejlesztésű űreszköz, amely sima leszállást hajt végre a Holdon. Az utolsó fázisban elveszették vele a kapcsolatot.

A jövőben esetleg a Holdon dolgozó űrhajósok és eszközeik számára kihívást jelent az agresszív holdpor. Folyékony nitrogén spray-vel megszabadulhatnak a portól.

A Starlink műholdsereg okozta fényszennyezés újabban már nemcsak a földi távcsövek munkáját zavarja, hanem a Hubble-űrtávcső észleléseit is.

Magyar részvétel az Európai Űrügynökségnek a Jupiter jeges holdjait felfedező JUICE küldetésében.

A CSFK kutatóinak vezetésével épített GRBAlpha kisműholddal sikerült pontosan meghatározni a közelmúlt legfényesebb gamma-felvillanásának csúcsértékét.

A Jupiter és jeges holdjai kutatására induló európai űrszonda már megérkezett a starthelyre. Egy Ariane-5 rakétával április 13-án bocsáthatják fel.

Az InSight sorsát a marsi por pecsételte meg. A szakemberek keresik a megoldást, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló veszteségek.

A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) megállapodott a SpaceX-szel a második generációs Starlinkek zavaró hatásának csökkentéséről, de ezzel nem mindenki elégedett.

Az új évre előretekintő sorozatunk második része a hordozórakétákkal és műholdakkal kapcsolatban várható érdekes és fontos eseményekből ad ízelítőt.

A mikrometeoroidok becsapódásai elkerülhetetlen veszélyt jelentenek minden űreszköz számára, így a James Webb-űrtávcsőre is. A NASA szakemberei próbálják minimalizálni a veszélyt.

Szerencsésen elindult az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Jupiter és jeges holdjai kutatására épített űrszondája.

Ha az időjárás is kegyes lesz, Európa első Jupiter-szondája április 13-án startolhat Francia Guyanából.

A jelenleg a Marson dolgozó robotok talán nem is alkalmasak az egykori élet nyomainak kimutatására, vélik egy új tanulmány szerzői.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A SMOG-1 és a GRBAlpha 2021. március 22-én állt pályára Bajkonurból. Mindkét űreszköz teljesítette a várakozásokat, a GRBAlpha jelenleg is jól működik.

A JWST még a várakozásokat is felülmúló sikere lehetővé teszi, hogy a NASA a figyelmét a jövő űrtávcsöveire összpontosítsa.

A NASA nemrég eldöntötte, hogy a már úton levő kisbolygókutató űrszondája még az idén elrepül egy olyan apró főövbeli kisbolygó mellett, amely nem szerepelt az eredetileg meglátogatásra kiválasztott célpontok között.

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

A CSFK kutatóit is a tagjai között tudó Gaia Kollaboráció a Tejútrendszer forradalmian új háromdimenziós térképének elkészítéséért elnyerte a 2023. évi Berkeley-díjat.

35 év elteltével fedezte fel egy amatőr kutató, hogy a Voyager–2 eddig ismertnél több felvételén is láthatók az Uránusz gyűrűi.