Eldőlt, hogy a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely lekéste az idei startlehetőséget, jövő ősszel állhat pályára.

A NASA és a SpaceX elkészítendő tanulmánya fél éven belül felvázolja, mi lehet a Hubble-űrtávcső sorsa.

A NASA Perseverance marsjárója bizonyítékot talált arra, hogy az ősi Marson valóban kedvezőek lehettek az élet számára a feltételek, bár az ősi élet nyomait nem találták.

Havi sorozatunk befejező részében olyan kínai tervekről olvashatnak, melyek „gyümölcsei” évtizedünk második felében, illetve a 2030-as években érhetnek be.

Megbízhatóan termeli az oxigént a Marson a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) MOXIE berendezése, amely a Perseverance-en kapott helyet.

A NASA űrszondáját nagy sebességgel belevezették egy kisbolygóba. Hamarosan kiderül, hogy sikerült-e mérhető módon megváltoztatni az égitest pályáját.

A laza törmelékhalomnak tekinthető 101955 Bennu kisbolygó akár el is nyelhette volna az anyagából mintát vevő OSIRIS-REx NASA szondát.

Hogy a „jó öreg” Hubble-űrtávcsőről se feledkezzünk meg, itt egy látványos kép két spirálgalaxisról.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának felvételei alapján amerikai kutatók olyan gödröket találtak a Hold felszínén, amelyek mélyén meglepően stabil hőmérséklet uralkodik.

Az ESA tervezett Vénusz-szondájának hónapokig tartó légköri fékezéssel kell elnyernie végső pályáját, ami nehezebb feladat, mint az ExoMars TGO fékezése volt.

Idén is lesznek űrvonatkozású elődások a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett gazdag programban.

Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsövét és kisbolygókutató szondáját a SpaceX rakétájával állíthatják pályára.

Az első mérések szerint ennyivel csökkent a Didymos kisbolygó Dimorphos holdjának keringési ideje, miután belecsapódott a NASA DART űrszondája.

Bár a Marson nemcsak a sarkvidékeken, hanem közepes szélességeken is található vízjég, az InSight mérései szerint a „trópusok” szárazak.

Földi képek és a DART űrszondát kísérő CubeSat felvételei az emberiség első kisbolygó-eltérítési kísérletéről.

Keddre virradó éjjel az emberiség először kísérel meg eltéríteni egy földközeli kisbolygót.

Az Egyesült Arab Emírségek Rashid-2 holdjáróját a 2026-ra tervezett kínai Csang'e-7 vinné a Holdra.

A Ceres egykori radioaktivitása destabilizálhatta az égitestet, ezért aszimmetrikus felszíni alakzatok jöhettek létre, ami sok megfigyelt sajátosságra magyarázatot adhat.

Az Artemis-1 repülés során az Orion űrhajó mellett kisebb „potyautasok” is helyet kapnak az SLS rakétán.

A Marsra és a Földre egyaránt jellemzők a porviharok. Vannak köztük hasonlóságok, de alapvető különbségek is.