Unalmasnak tűnő karaktersor, de nem az! Ez annak a gamma-kitörésnek a jelölése, amelyet először detektált a magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold, az első magyar asztrofizikai űreszköz.

A NASA hamarosan induló Lucy szondájára (is) felkerül az emberiség üzenete. Ezúttal nem a földönkívülieknek, hanem naprendszerbeli utódainknak.

Az ESA a Moonlight kezdeményezés keretében műholdas navigációs rendszer létrehozását tervezi a Hold körül.

A Vénusz kutatásának nagyszabású tervét jelentette be az ESA: radarokkal és spektrométerekkel a magjától a légköréig vizsgálnák a bolygót.

A Hubble-űrtávcső képén látható NGC 3254 első pillantásra egy szokványos spirálgalaxisnak tűnik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) kijelölte tudományos programjainak fő irányait az évszázad közepéig.

Lassan süllyedő héliumtömegek magyarázhatják a Szaturnusz csaknem tökéletesen „egyenesen” álló mágneses terét.

Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.

A Hubble-űrteleszkóp lélegzetelállító képet készített az Abell 2813 (vagy más néven ACO 2813) jelű galaxishalmazról.

A Hayabusa–2 folytatja küldetését, a részben japán BepiColombo úton van a Merkúr felé, három további, a Naprendszer égitestjeit kutató szonda pedig épül.

Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).

A NASA három cégcsoportot választott ki, hogy a nukleáris termikus meghajtásra vonatkozó koncepciós tanulmányokat készítsenek.

Amerikai kutatóknak először sikerült feltérképezniük a helioszféra határát, így pontosabban érthetővé vált, mi történik a napszél és a csillagközi szél kölcsönhatásakor.

Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.

Egyre gyűlik a por a NASA InSight szondájának napelemtábláin. A szakemberek attól tartanak, hogy a csökkenő áramtermelés egy éven belül megpecsételi a szonda sorsát.

A Juno űrszonda június 7-én alig több mint 1000 km-re repült el a Jupiter (és a Naprendszer) legnagyobb holdja közelében.

Havi sorozatunk előző részében európai űrszállítóeszközökkel foglalkoztunk. Most a Földtől indulva a Holdhoz és a Jupiterhez teszünk képzeletbeli utazást.

Az űrszondák a mérési adatok mellett nemcsak képeket, hanem egyre többször hangokat is közvetítenek. Bemutatjuk a legújabb „termést”.

Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.

Az Ariane–5 aprónak tűnő műszaki problémája miatt akár további hónapokkal is elhalaszthatják a James Webb-űrtávcső startját.