Az amerikai Mars 2020 küldetés önjáró laboratóriuma sikeresen leszállt a Jezero-kráterben.

A NASA New Horizons szondájának mérései szerint az égi háttér kevésbé sötét, mint amire a csillagászok a lehetséges kozmikus fényforrások összegzése alapján számítottak.

Február 10-én a Tienven-1 ráállt az elsődleges, elnyújtott Mars körüli pályájára.

Február 18-án megérkezik a vörös bolygóra a NASA Perseverance marsjárója.

Ennyivel támogatja a NASA a „holdi vízszimatoló” tervével náluk pályázott magyar Puli Space ötletének egy éven belüli megvalósítását.

A Bennu anyagmintájával 2023-ban visszatérő amerikai űrszonda nem sokkal később eljuthatna a hírhedt Apophis közelébe is.

Az ESA 2022-ben induló űrszondája az L₂ pontból optikai és infravörös műszereivel vizsgálja a sötét energiát és a sötét anyagot.

Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.

Sorozatunk befejező részében az indiai holdprogram mellett két „kis színes” hírről is olvashatnak.

A rádiócsillagászok régóta dédelgetett terve a földi rádiózajoktól mentes obszervatórium létesítése a Hold túlsó oldalán. A profitéhség keresztülhúzhatja számításaikat.

De most tényleg. A Hold túlsó oldalán.

Folytatódik a műholdseregek pályára állítása, a csillagászok továbbra is aggódnak megfigyeléseik zavarása miatt.

Az Egyesült Arab Emírségek Al-Amal (Hope) szondája megérkezett a vörös bolygóhoz.

Baján született művész, Barics Sándor festi a Mars káprázatos tájait.

A Hubble-űrtávcső látványos képén az NGC 6946 jelű spirálgalaxis.

A NASA a Jupiternél és a Marson dolgozó egy-egy űrszondája programjának meghosszabbítása mellett döntött.

A Naprendszer kutatásában 2021 nem csak az űrszondaindítások, de az -érkezések éve is lesz.

Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A Gaia adatai nyomán feltárul a Tejútrendszer peremvidéke, ahol a csillagok mozgása a galaxisunk történetében bekövetkezett drámai változásokról árulkodik.