Egy szilveszteri manőverrel az alig 500 m-es kisbolygó körüli pályára állt az amerikai űrszonda.

A Csang’e–4 hamarosan leszáll a Hold túlsó oldalára. Kína azonban sokkal nagyratörőbb terveket is dédelget: az egész Naprendszer meghódítását.

Indítása után 41 évvel a Voyager űrszondapáros második tagja is átlépte a helioszféra határát.

Az Europa Clipper megvalósulhat, de a csökkenő politikai támogatás és a szakmai kételyek egyaránt az Europára leszálló szonda bizonytalan időre történő halasztása mellett szólnak.

A magyar idő szerint tegnap este a Marsra leszállt InSight űrszonda napelemtáblái kinyíltak, energiát termelnek, és már képek is készültek a helyszínről.

Bő hat év után először érkezik új jövevény a Földről a Mars felszínére: küszöbön áll a NASA InSight űrszondájának leszállása.

A 2020-ban indítandó ExoMars ESA–orosz marsjáró leszállóhelyét kijelölő bizottság az Oxia-síkság (Oxia Planum) mellett foglalt állást. A két érintett űrügynökség 2019 közepén hagyhatja jóvá a javaslatot.

Űrtörténelmi rekordok, elsőségek, űrtechnikai bravúrok és lélegzetelállító képek után vége felé közeledik a NASA Dawn (Hajnal) szondájának 11 éves küldetése.

A BepiColombo saját magáról készített képet küldött haza, rajta a kinyitott napelemtáblával.

Hova megy, meddig utazik, mit csinál majd az európai és japán együttműködésben készült Merkúr-szonda?

Újév napján elrepül a Kuiper-öv egyik távoli kis égitestje mellett a Plútónál 2015-ben járt amerikai űrszonda. Mit és mikor várhatunk?

Újév napján a New Horizons elrepül egy távoli, kis égitest mellett. Eldőlt, hogy 3500 km-re közelíti majd meg.

A Csang'e-4 (Chang'e-4) a második leszálló űreszköz Kínából a Holdhoz, az égitest tőlünk sosem látható oldalára szeretnék juttatni – az űrkutatás történetében először.

Az amerikai kisbolygókutató űrszonda megközelítette a Bennu kisbolygót, amelyet közelebbről megvizsgál és végül anyagmintát is hoz róla a Földre.

Egyelőre csak az ötlet merült fel egy tudományos konferencián. A lehetőség érdekesnek tűnik, így előbb-utóbb talán a NASA programjába is bekerülhet a küldetés.

Az ESA XMM-Newton röntgentávcsöve megörökítette azt a röntgensugárzást, amelyet egy galaxishalmazt kitöltő forró gáz bocsát ki.

A NASA nevezetes űrtávcsövének elfogyott az üzemanyaga, 9 év működés után nem tudnak már több megfigyelést végezni vele.

A Ryugu kisbolygó felszíne annyira sziklás, hogy a japán Hayabusa-2 űrszonda irányítói óvatosságból januárig nem kísérlik meg a mintavételt.

Francia Guyanából elindult hosszú és kalandos útjára az európai és japán együttműködésben – és magyar részvétellel – készült „dupla” Merkúr-szonda.

Ezt a kisbolygót kereste fel a Hayabusa űrszonda (az első). Az anyagából a Földre hozott porszemekből japán tudósok az égitest múltjára következtettek.