Akaratlanul is izgalmas objektumot választottak a NASA szakemberei a New Horizons következő célpontjának. Mozgalmasak lesznek az év utolsó és a jövő év első napjai.

A Hubble- és Spitzer-űrteleszkópok egyesítették erőiket, hogy megörökítsenek egy apró, távoli galaxist, amelynek képét felerősítette egy gravitációs lencse.

Idén űrszondák indulnak a Mars, a Merkúr és a Hold felé, mások pedig megérkeznek kisbolygókhoz.

Fontos felfedezéseket tett a nagyenergiájú csillagászatban az ESA Integral űrtávcsöve. Születésnapja alkalmából érdemes eddigi felfedezéseire is visszatekinteni.

A Jupiter, szerves molekulákat tartalmazó gázfelhők és csecsemő-galaxisok is szerepelnek a JWST első célpontjai között.

Az elmúlt négy évtizedben ennyi emberkéz alkotta szerkezet jutott el a Naprendszer külső térségébe, a fő kisbolygóövön túlra. Négy még ma is működik.

60–50–40. A hatvan éves európai űrhajós, az ötven éves űrközpont és a negyven éves műholdcsalád mellett aktuális hírek is helyek kaptak a kiadványokban.

A NASA vezetése az infravörös távcső költségeinek bő 10%-os csökkentését kérte. Az észszerű takarékosságon kívül más erők is munkálhatnak a háttérben.

A Johnson Űrközpont hidegkamrájában az űrbelit utánzó, dermesztő hidegben szabályozták be a Webb-űrtávcső főtükrét.

A Jupitert 53 naponként megkerülő Juno szonda szeptember elején újabb látványos felvételekkel örvendeztette meg a csillagászat kedvelőit.

Tízéves lesz a Columbus modul, újra európai parancsnoka lesz az ISS-nek, Merkúr-szonda indul, kiépül a Copernicus első lépcsője és a teljes Galileo rendszer.

Két jelöltre szűkült a NASA következő nagy küldetéséért versengők száma. Közös bennük, hogy mindkettő oda indulna, ahol az ESA szondái már jártak.

Ezt a girlandot az ESA Gaia asztrometriai űrszondájának csapata küldte a képzeletbeli űrkarácsonyfára.

A NASA bejelentette, hogy egy tudományos műszer építésével járul hozzá a japán MMX szondához, amelynek célja, hogy talajmintát hozzon a Phobosról.

A Szaturnusz körüli küldetése során a Cassini számos érdekességet fedezett fel a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a geológiai aktivitásával kapcsolatban.

A NASA MAVEN űrszondája meglepő kölcsönhatásokat fedezett fel a napszél és a Mars gyenge mágneses tere közt.

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban.

A NASA által szállítandó infravörös detektorok műszaki problémái miatt legalább egy–másfél évvel csúszhat az ESA Euclid szondájának indítása.

Az hihetnénk, hogy 13 év alatt a Cassini jóvoltából már mindent megtudtunk a Szaturnuszról. De nem! A „nagy finálé” is tartogatott tudományos meglepetéseket.

A Rosetta kikapcsolása előtt utoljára továbbított adataiból a kutatók rekonstruálták az űrszonda legutolsó felvételét, és megállapították, hol érte el az üstökösmag felszínét.