Hordozórakéták, műholdak és űrszondák – válogatás az előttünk álló év érdekesnek ígérkező eseményeiből, a teljesség igénye nélkül.

Az ESA szakemberei részletes tervet dolgoztak ki, hogy lehet a 17 éve működő röntgentávcső üzemanyagával úgy gazdálkodni, hogy a berendezés még évekig működhessen.

A Sky & Telescope infografikája működési helyük szerint csoportosítva mindazokat az űreszközöket feltünteti, amelyek várhatóan 2017-ben folytatják, esetleg megkezdik vagy befejezik működésüket.

A Mars egyes területein minden napkeltekor előfordul a felszínen a fagyott szén-dioxid. Nemcsak a sarkvidékeken, alacsonyabb szélességeken is.

Éppen csak elindult, de egy újabb videó és néhány kép erejéig érdemes még egyszer visszatérni a Bennu kisbolygó felé tartó küldetéshez.

Sorozatunk első cikkében a Rosetta programban vállalt magyar közreműködésről és szonda utolsó óráiról, a küldetés végét jelentő eseményekről írtunk. Ma a program kalandos történetét tekintjük át.

Véget ért a Rosetta küldetése, már „csak” a termés betakarítása, az adatok feldolgozása van hátra. Háromrészes cikksorozattal foglaljuk össze a két évtizedesre nyúlt program legérdekesebb mozzanatait.

A múlt és a jövő. A Curiosity továbbindul az izgalmas és látványos területről, az MRO pedig lefényképezte, hová érkezhet az ESA következő ExoMars küldetésének marsjárója.

Újabb két évig folytathatja a Mars vizsgálatát a Curiosity. Október 1-jén kezdetét vette a küldetés második kiterjesztése.

Alig fedezték fel a legközelebbi exobolygót, egyesek máris az odautazást tervezik. A vállalkozás azonban a legkevésbé sem egyszerű.

Egy első pillantásra csalóka, az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műholdtól származó képpel kívánunk idén olvasóinknak békés karácsonyi ünnepeket.

November 29-én a Cassini 125., utolsó előtti alkalommal elrepült a Titán mellett. A Szaturnusz legnagyobb holdjának lendítő hatása áttérítette majdnem végső pályájára.

A Fermi-űrtávcsővel sikerült felfedezni az első extragalaktikus gamma-kettőst a Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrendszerben csak hat hasonló objektumot ismerünk.

A törpebolygó mellett tavaly júliusban elrepült New Horizons szonda mostanra küldte el az utolsó biteket is a Földre.

Véget ért a Rosetta küldetése. Sorozatunk első cikkében a „vég” eseményeit és a magyar vonatkozásokat, második részében a szonda kalandos útját tekintettük át. Lássuk most az eredményeket!

Talán mégsem kell a jövő űrszondáinak átfúrni az Europa jégpáncélját, hogy megvizsgálják az alatta feltételezett óceánt. Csak meg kell várni, amíg kijön a víz magától…

A tervekkel ellentétben most mégsem csökkentik a Jupiter körül keringő amerikai szonda pályamagasságát.

A Plútó jeges felszínét a konvekciós áramlás folyamatosan megújítja, az öregebb jégfelszín helyére friss anyag kerül. Közben a felszíni alakzatok nevét illetően vihar dúl egy pohár vízben (vagy jégben).

Kétségesnek tűnik, megkapja-e a szükséges költségvetési támogatást a NASA egy kisbolygó befogásához. A Kongresszus finoman szólva sem lelkesedik az ötletért.

A nagysikerű európai űrszonda az üstökösmagra leérkezve fejezte be pályafutását.