A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónájában felfedezett exobolygó tömege 30%-kal nagyobb a Földénél. De mennyire földszerű a bolygó?

...van hátra a Cassini több mint egy évtizedes küldetéséből. Ebből az alkalomból adjuk közre a küldetés legfontosabb eseményeit összefoglaló infografikát.

A Cassini-szonda radarmérései folyékony metánnal elárasztott árokrendszert találtak a Szaturnusz legnagyobb holdján.

Két évvel ezelőtt kezdte öt évesre tervezett égboltfelmérését az európai űrszonda. Az első katalógus hamarosan elérhető lesz a csillagászok számára.

A NASA bemutatta az augusztus 27-én a Jupiterhez legközelebb járt Juno űrszonda felvételeit az óriásbolygó pólusvidékeiről.

Alig két hónappal a megérkezése után az amerikai Juno űrszonda 4200 km magasan repült el az óriásbolygó felhői felett, immár méréseket is végezve.

A NASA és a JAXA közösen keresi a lehetőséget az elveszett Hitomi röntgencsillagászati obszervatórium pótlására. Az új röntgentávcső 2020-ban indulhatna.

A NASA NuSTAR műholdjával nagy lépést tettek az égi röntgen-háttérsugárzás jobb megértése felé.

Az új szám a tavalyi IV. negyedév legfontosabb eseményeinek krónikája.

A szerencsétlen véget ért új japán röntgencsillagászati műholddal a Perseus-halmaz forró galaxisközi gázanyagát vizsgálták, mielőtt az űreszköz tönkrement volna. Fontos eredményt kaptak.

A csillagközi űrutazásnak csak nagy sebességgel van értelme. Minél nagyobb azonban a sebesség, annál veszélyesebb egy ütközés, akár egy apró testtel is.

A Dawn űrszonda pályájának gondos elemzése alapján arra következtetnek, hogy a Ceresnek sziklás magja és jeges sós kérge lehet. Meg talán egy sós vizű óceán, valahol a mélyben.

Elindult a Bennu kisbolygó felé az „űrporszívó”, hogy 2023-ra anyagmintát hozzon belőle földi laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Felejtse el, amit a Kepler-törvényekről tudott! Az ESA animációján követheti, hogyan mozgott a Rosetta űrszonda az elmúlt két évben a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül.

A Hubble-űrtávcső látványos felvétele a Nagy Magellán-felhő egy több ezer éves szupernóva-maradványáról.

A Merkúr vulkanizmusa nagy valószínűséggel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ért véget. Az eredmények más kőzetbolygók fejlődésére is alkalmazhatók.

A legújabb kutatások szerint a Marson az eddig vízmosásnak vélt képződményeket valószínűleg nem a víz hozta létre.

A Hubble-űrtávcső felvételeiből készített montázson a Rák-köd középponti vidékének eddig nem látott részletei tűnnek elő.

A New Horizons mehet új célpontja felé, a Dawn viszont marad, ahol van: továbbra is a Ceres körül kering.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja valaha minden bizonnyal kettészakadt, majd a darabok összeolvadtak. Úgy tűnik, más üstökösök is így viselkedhetnek.