Meglepetésre egy szupernagy tömegű fekete lyukat találtak egy törpegalaxis közepén.

Az OSIRIS kamera első eredményei a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magját beborító felszíni alakzatokról.

Október 19-én nagyon közel repül el a Marshoz a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös. Már készítik az eseményre a bolygó körüli űrszondákat.

A NASA döntött, hogy milyen berendezések repülnek majd a következő marsjáróján a vörös bolygó felszínére. Indulás 2020-ban.

A 2004-ben indított európai űrszonda lefékezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett.

...még nem a csillagokkal és a Tejútrendszer szerkezetével, hanem az L2 Lagrange-pont körüli mikrometeorit-veszéllyel kapcsolatos.

A NASA infravörös űrteleszkópjának tavasszal már a „halálhírét” keltették. Most mégis úgy döntöttek, szorítanak pénzt a további üzemeltetésére.

Hiába szkeptikusak egyes szakemberek és politikusok a programmal kapcsolatban, a munka megkezdődött. A NASA már talált néhány szóba jöhető földközeli kisbolygót a tervezett „idevontatáshoz”.

Tucatnyi új, futurisztikus űrkutatási ötlet kidolgozását támogatja a NASA.

Az Arecibo obszervatórium bejelentette, hogy korábbi észlelései között felfedezett egy igen rövid ideig tartó, fényes rádiófelvillanást, amely minden bizonnyal több milliárd fényévnyi távolságból származik.

Kiválasztották a Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének fő és tartalék célterületét a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magján.

A Neptunusz nagy holdjáról negyed évszázaddal ezelőtt készített közeli felvételekből összeállították az égitest eddigi legjobb térképét.

Az ESA nemrég az Athena röntgencsillagászati űrteleszkópot választotta ki megvalósításra.

A tegnap a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz érkezett európai űrszonda friss képei.

A Rosetta augusztus 6-án ér célba a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösnél. Már tudják az üstökösmag hőmérsékletét.

Külső bolygószomszédunk felszíni alakzatairól még sosem készült ilyen részletes, korszerű űrszondákkal gyűjtött adatokon alapuló térkép.

2004. július 1-jén fékezett le és állt pályára a gyűrűs óriásbolygó körül a Cassini-űrszonda.

No nem a Plútó és holdrendszere, ahová 2015 júliusában ér el az űrszonda – az már megvan. Utána viszont jó lenne meglátogatni valamit a Kuiper-övben. Még nem tudni, mit...

Új űrcsillagászati mérések alapján ellentmondást találtak a csillaghalmazok elfogadott keletkezési elmélete és megfigyelési adatai között.

A feltételezéshez újabb bizonyítékkal szolgáltak a Cassini-űrszondára a hold mellett való elhaladásai alkalmával végzett rádiómérések.