Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.
A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.
Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.
A méretükben a bolygók és a csillagok közé eső égitestek színe a felszíni hőmérsékletüktől függően eltér. A WISE infravörös űrtávcsővel olyan Y típusú törpéket találtak, amelyek leghidegebbike csupán 25 Celsius-fokos.
A júliusban indított RadioAstron tesztjei rendben haladnak. Egy fényes rádiókvazár megfigyelésével először sikerült interferenciát előállítani a műhold 10 m-es rádióantennája és az effelsbergi 100 m-es rádióteleszkóp között.
Az elnevezés egy néhány száz méteres kisbolygót takar, amely röviddel éjfél után meglehetősen közel, de még biztonságos messzeségben, a Föld-Hold távolság 85%-ának megfelelő távolságban repül el a Föld mellett.
Október 3-án hétfőn egy kétórás megnyitó ünnepséggel kezdetét vette a 62. Nemzetközi Világűrkongresszus, amelyet első alkalommal rendeznek meg az afrikai kontinensen. Az idei konferencia helyszíne a dél-afrikai Fokváros.
A kisbolygót, amely 60°-kal a Föld előtt halad a Nap körül, az amerikai WISE infravörös űrteleszkóp mérései alapján találták meg. Ez az első ismert ún. trójai égitest a Föld pályája mentén.