Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.

Az, hogy a VLBI technika felbontóképesség-növelését a bázisvonalak kiterjesztésével az űrbe telepített rádióteleszkópokkal érjék el, már a VLBI kezdeti története során, az 1970-es évek elején felmerült.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

Startra kész az orosz RadioAstron rádiócsillagászati műhold, amely már az 1980-as évek eleje óta készül. Hogy kezdődött az egész történet?

A tervek szerint július 18-án végre indulhat a RadioAstron, amelynek előkészületei – magyar vonatkozásokkal is – hosszú évtizedekig tartottak.

Menetrendszerűen érkeznek a hírek az űrprogramok elszálló költségvetéséről és a sokszor akár éveket késő startokról. Egy elemzés szerint mindez nem a véletlen műve.

Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

Az ESA üstökösszondája az eddigi leghosszabb, 31 hónapos hibernációra készül. 2014-ben érkezik majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz.

A NASA napkutató űrszondapárosa nem csak a „mi csillagunkat”, de távolabbiakat is jól meg tud figyelni. Eddig száznál is több új változócsillagot fedeztek fel a STEREO segítségével.

Magyar csillagászok különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel. Az egzotikus égitestről a tekintélyes Science magazin április 8-i számában számol be a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett kutatócsoport.

Most először állt pályára egy űreszköz a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóöv egyik égitestje körül.

1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.

Újabb ütközetéhez érkezett a James Webb-űrteleszkóp megépítéséért és pályára állításáért folyó „háború”. Még semmi sem dőlt el, de a projektre nehéz idők jöhetnek...

Július 18-án tervezik indítani Bajkonurból azt az orosz rádiócsillagászati műholdat, amely földi rádióteleszkópokkal együttműködve nagy felbontású méréseket végez.

Már három hónapja, hogy a NASA Merkúr-szondája pályára állt a legbelső bolygó körül. Az első tudományos eredményekről nemrég tartottak tájékoztatót.

Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben. Maradványa a kezdeti halványodás után most fényesedik, a lökéshullám és a környező csillagközi anyag kölcsönhatása miatt.

Űrtávcsöves megfigyelések szerint a Markarian 739 jelű közeli galaxisban nem egy, hanem két szupernagy tömegű fekete lyuk „lakik”.

A NASA most kiválasztott űrszondás programja keretében 2016-ban automata űreszköz indul egy földközeli kisbolygó felé, majd akár 1-2 kg-nyi anyagmintával hét év múlva visszatér a Földre.

Az 1970-es években indított Pioneer-10 és -11 szondák eddig rejtélyes apró lassulását egy ugyancsak a 70-es évekből származó, eredetileg a számítógépes játékok grafikájához kifejlesztett modell alkalmazásával magyarázták most meg.

Föld 2.0 – de hogyan lehet megtalálni? Az előadó Fűrész Gábor, az időpont április 4-én 18 óra, a helyszín a Szabadművelődés Háza.