A decemberben indult európai asztrometriai űrszonda várhatóan kilenc hónapos késéssel szállítja majd első tudományos eredményeit.

Természetesen már a helyén, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja közelében. Na de pontosan hol is?

A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.

Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.

Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.

Úgy néz ki, mint egy üstökös, de hat csóvája van, a fő kisbolygóövben kering – a Hubble-űrtávcső képei és amit ábrázolnak.

Az európai asztrometriai szondát egy műszaki probléma miatt november helyett valószínűleg csak december végén állíthatják majd pályára.

Az ESA novemberben induló űrcsillagászati szondája augusztus végén megérkezett Kourouba, ahol megkezdődtek a start előkészületei.

Most először sikerült röntgencsillagászati űrtávcsővel detektálni egy ismert fedési exobolygót.

A francia vezetéssel 2006-ban indított űrtávcső tavaly novemberben keletkezett számítógépes hibáját nem sikerült kijavítani.

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programbizottsága egyhangúlag az exobolygó-kutató űrtávcső megvalósítása mellett szavazott. Startját 2024-re tervezik.

Trupka Zoltán beszélgetése Szabados László csillagásszal, a decemberben indult Gaia asztrometriai űrszonda kapcsán.

Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.

A Swift űrtávcső új katalógusában, nyolc év megfigyelései alapján az eddig ismerteknél sokkal több pontszerű égi röntgenforrás adatait gyűjtötték össze.

Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.

A KOI-351 jelű csillag körül van az eddigi legkiterjedtebb bolygórendszer, ami ráadásul minden eddig találtnál jobban hasonlít saját Naprendszerünkre.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda közel négy és fél évnyi működés után elért aktív pályafutásának a legvégére.

Az ESA XMM-Newton űrtávcsöve 2001 óta szép lassan az égbolt 62%-át felmérte „szabad idejében”, miközben az egyik célforrásról a másikra állt át.

Az ESA nemrég leállt infravörös űrteleszkópja még látható földi távcsövekkel, de már nem sokáig.

Másodszor is, de most már tényleg vége az európai infravörös űrtávcsőnek.