Az óriásbolygó légkörében levő, korábban megmagyarázatlan eredetű vízről az ESA Herschel-űrtávcsövének infravörös mérési alapján kiderítették, hogy az Enceladus holdról származik.

Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

A Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.

Az európai Rosetta űrszonda a Lutetia kisbolygó mellett repült el, s felvételeket is készített az égitestről.

A mikrohullámú háttérsugárzás kutatására készült európai űrszonda első éves mérési adataiból állították össze a most nyilvánosságra hozott térképet.

Egyszerre hét új exobolygó felfedezését jelentették be a francia CoRoT űrtávcső mérései alapján.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.

Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.

Olyan, mint a Jupiter, és a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül. Mégis az eddig ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít a leginkább ahhoz a képhez, amit a Naprendszerben alakítottunk ki a bolygókról.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

Az univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.

Az európai űrcsillagászati szonda első tudományos eredményeit most egyszerre hozták nyilvánosságra.

A Mars két kis holdját 1878-ban fedezte fel Asaph Hall. Utána közel egy évszázadig nem sokat tudhattunk meg róluk.

Az európai Rosetta űrszonda, útban a 2014-es üstökösrandevú felé, ma bő 3000 km-es távolságban elrepült a Lutetia kisbolygó mellett.

Az európai Rosetta űrszonda július 10-én közelíti meg a 21 Lutetia nevű kisbolygót.

Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.

A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.

A technológiai újítás története az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati műholdjának készítéséig vezethető vissza.

Ezzel a címmel rendeztek sikeres konferenciát Budapesten, október 29-én.