Olyan, mint a Jupiter, és a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül. Mégis az eddig ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít a leginkább ahhoz a képhez, amit a Naprendszerben alakítottunk ki a bolygókról.

A sikeres francia űrcsillagászati műhold működését 2013 márciusának végéig meghosszabbították.

A mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezésére készült európai űreszköz megkezdte a munkát, a Földtől másfél millió kilométeres távolságban.

Az új európai űrtávcső használta először a világűrből azt az adatátviteli kódolást, amit a földi GSM mobiltelefon-hálózatok is alkalmaznak.

Az ESA új startdátumot jelölt ki a két nagy európai űrobszervatórium számára. Az Ariane-5 rakéta május 6-án indulhat Kourouból.

Giuseppe Occhialini olasz fizikusról az 1996 és 2003 közt repült olasz-holland BeppoSAX röntgencsillagászati műholdat nevezték el.

A francia-európai űrtávcsővel felfedezett COROT-exo-3b különös tulajdonságaival kilóg az eddig ismert exobolygók sorából.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati műholdjával felfedezték az eddig ismert legnagyobb tömegű galaxishalmazt a távoli univerzumban.

Európai csillagászok egy csoportja a COROT műhold segítségével egy új exobolygót talált. Az újonnan felfedezett bolygó egy olyan csillag körül kering, melynek tömege alig tér el a Napunkétól.

Felébresztették álmából az európai üstököskutató űrszondát, hogy felkészíthessék a Steins kisbolygóval történő szeptemberi találkozásra.

Ezzel a címmel rendeztek sikeres konferenciát Budapesten, október 29-én.

Az új európai infravörös űrtávcső, a Herschel első látványos képeinek egyike a Tejútrendszer síkjának egy részletekben gazdag vidékét mutatja, ahol a hideg csillagközi gáz dominál.

Az új európai infravörös űrteleszkóp június 14-én elkészítette első felvételeit. Az eredmény több mint kielégítő.

Útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) két új űrtávcsöve.

A francia-európai COROT űrtávcsővel felfedezték az eddigi legkisebb exobolygót, amelynek átmérője csak kb. kétszer akkora, mint a Földé.

A pion bomlása, emulziós lemezek, olasz káromkodások – és egy újabb rejtvénykérdés a Typotex Kiadó ajándékkönyvéért.

Az ESA Rosetta űrszondája 800 km-re közelítette meg a 2867 Steins kisbolygót.

Lassan tíz éve, hogy az ESA röntgencsillagászati mesterséges holdját felbocsátották. A sikerre való tekintettel a tudományos programot ismét meghosszabbítják.

Júniusban észrevétlen maradt egy fényes nóvarobbanás a déli égbolton. A jelenség utóhatását véletlenül találta meg az XMM-Newton röntgencsillagászati műhold.

Az európai Cluster műholdakkal a sarki fény jelenségét kísérő hosszúhullámú rádiósugárzást figyelték meg, s a felvett anyagok hanggá alakítva meg is hallgathatók.