A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma adatainak felhasználásával újabb látványos képet készítettek a csillagászok.

A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével egy olyan, a Naphoz hasonló csillagot találtak, amely körül egy kisbolygókban gazdag övezet húzódik.

15 éve állították Föld körüli pályára a modern csillagászat nagyágyúját, a Hubble-űrtávcsövet.

Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült.

Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.

A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.

A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával hosszú expozíciós idejű felvételt készítettek a 3C58 jelű szupernóva-maradványról.

A NASA gammakitörés-kutató és nagyenergiájú csillagászati mesterséges holdja november végén indult, s azóta megszülettek az első eredményei illetve képei.

A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.

A NASA Swift nevű mesterséges holdjának sikerült „elcsípnie” egy mindössze néhány századmásodpercig tartó gamma-kitörést.

A Hubble-űrtávcső két káprázatos felvétellel ünnepelte 15. születésnapját.

A NASA infravörös űrtávcsövével először sikerült közvetlenül is észlelni két exobolygót.

Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.

Elkészült egy jelentés, amelynek nyomán ismét feléledt a vita a Hubble-űrtávcső sorsáról.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.