Még öt év van a startig és több mint egy évtized a Jupiterhez való megérkezésig, de már javában folynak az európai bolygókutató űrszonda előkészületei.
Ötmillió évet szaladhatunk előre az időben az ESA videója segítségével. A Tejútrendszerben ezalatt (szinte) semmi sem változik. Nem csoda, galaxisunk története kétezerszer hosszabb.
Nanoműholdakról is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni. Különösen, ha hálózatban működnek: a BRITE konstellációt három ország hat műholdja alkotja.
Az ESA közzétette szubjektív válogatását: az elmúlt év 27 legjobb, legérdekesebb felvételét. Olvasóinknak a válogatás még szubjektívebb válogatását mutatjuk meg.
Az ESA szakemberei részletes tervet dolgoztak ki, hogy lehet a 17 éve működő röntgentávcső üzemanyagával úgy gazdálkodni, hogy a berendezés még évekig működhessen.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló Planck-szonda képein minden objektum csak zavart jelent, amelyet a csillagászoknak el kell távolítani az adatokból, hogy előtűnjék a vizsgálat igazi tárgya.
Egy első pillantásra csalóka, az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műholdtól származó képpel kívánunk idén olvasóinknak békés karácsonyi ünnepeket.
A Sky & Telescope infografikája működési helyük szerint csoportosítva mindazokat az űreszközöket feltünteti, amelyek várhatóan 2017-ben folytatják, esetleg megkezdik vagy befejezik működésüket.
Az ESA gravitációs hullámokat kereső LISA Pathfinder szondája január 22-én érkezett a Nap–Föld-rendszer L1 pontjához. Három hónap tesztelés után a várakozásokat felülmúló eredményeket produkált.
A múlt héten eldőlt, melyik európai–kínai ötletet támogatják, és kialakult a hármas „döntő” mezőnye a 2025-ös startra szánt M kategóriájú tudományos műholdért folyó versenyben is.