Az augusztus 6-án a Marsra szálló Curiosity az eddigi legfejlettebb űrszonda, amelyet a bolygóra küldünk. De távolról sem az első.

A Viking-1 a Chryse-síkság délnyugati részén szállt le, ami kissé eltért az eredetileg tervezett céltól.

A szovjetek 1971-ben három szondát indítottak a Mars felé. Elsőként az előörsként előreküldött adatgyűjtő szonda indult a trojkából, május 5-én...

Korábban mi is hírül adtuk, hogy nagyfelbontású marsfelvételeken megtalálni vélték a szerencsétlenül járt amerikai Mars Polar Lander nyomát. Most kiderült, hogy a szonda mégsincs meg!

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

1991 decemberében Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondásával megszűnt a Szovjetunió. A jogutód Oroszország elnöke, Borisz Jelcin volt. Sem ő, sem az USA akkori elnöke, Bill Clinton nem volt az űrszondák feltétlen híve. Leginkább persze azért, mert nem is volt rá pénz.

1969 és 1971 rendkívüli évek voltak a Mars-kutatásban. Miközben az amerikaiak leszálltak a Holdra, a szovjeteknek még fontosabbá vált a presztízs növelése, így a szovjetek az eddigieknél is sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a Mars-kutatásra.

A Vörös Bolygó kutatásában igen aktív évnek ígérkezik a 2004-es. Három szonda a felszínről, három pedig bolygó körüli pályáról vizsgálja a vörös bolygót. Ennek apropóján most – háttéranyagnak szánt - cikksorozatban tekintjük át, milyen lépéseket tett eddig az emberiség a Mars meghódításáért.

Hét éve, 1999. december 3-án érte el a Marsot a Mars Polar Lander amerikai űrszonda a vele utazó Scott és Amundsen penetrátorokkal.

Spirit, Opportunity, Pathfinder, Mars Express, Mars Odyssey…Napjaink hatalmas űrszonda-armadája eltörpül egy 30 évvel ezelőtti program mellett. Minden idők legnagyobb marskutató programja, a Viking volt először valóban sikeres.

Húsz másodpercig tartott a siker egykor. A világ első sikeres marsi leszállását produkáló szonda 35 éve startolt, hogy félévi repülés után még fél percig se működjön. De a leszállás sikere mégis megilleti.

Manapság a Mars az amerikai Spirit és Opportunity, valamint az európai Mars Express szondák munkája révén a bolygókutatás homlokterében áll. Furcsa, de 40 évvel ezelőtt még sokan azt gondolták, hogy a földiéhez hasonló Élet létezhet rajta. A bizonyítékért először a Mariner-4-et küldték tervezői.

1989-ben George Bush amerikai elnök a következő szavakat mondta: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.” Ezzel meghirdette az emberes Mars-programot.

1973: a szovjetek mintha minden lapjukat erre az évre tették volna fel. Négy űrszondát indítottak a Mars felé. S mind a négy rendben el is indult…

Bár a közvélemény érdeklődött a Mars iránt, az első űrszondák indításának (a hatvanas évek elején) leginkább politikai okai voltak, - mint a legtöbb űrszondának az űrverseny idején.