Az ESA és a NASA SOHO napfizikai űrszondája huszonöt évvel ezelőtt, 1995. december 2-án indult. Küldetését két évre tervezték.

Nyilvánosságra hozták az ESA és a NASA napkutató űrszondájának, a februárban indított Solar Orbiternek az első képeit. Az első tapasztalatok igen biztatók.

A NASA CubeSatokból álló flottával tervezi követni a napkitöréseket és az azokkal együtt járó részecskekidobódásokat.

Az ESA és a JAXA Merkúr felé tartó BepiColombo szondájának Föld melletti elrepülése során végzett mérések igazolták, hogy a szonda műszerei kifogástalanul működnek.

A Nap sugárzását vizsgáló amerikai SORCE műhold több mint háromszorosan teljesítette túl eredetileg tervezett küldetését.

Amerikai rakétával állt pályára az európai vezetéssel készült, a Nap és a helioszféra kutatására szánt űrszonda.

A NASA napfizikai zászlóshajója, a Parker Solar Probe első adatkibocsátásának anyagában több meglepő tényre bukkantak a kutatók.

Elkészült, és jövő év elején indulhat az ESA legújabb, a Napot és a helioszférát kutató szondája, a Solar Orbiter.

A Föld mágneses tere szüntelenül változik, néha azonban hirtelen rándulásokat mutat. A 40 éve ismert jelenségre csak a közelmúltban sikerült magyarázatot találni.

A két hétig tartó nyári iskolába PhD hallgatókat, fiatal űrszakembereket várnak.

2021-ben felbocsátják a magyar C3S Kft. saját fejlesztésű műholdját.

A Cluster műholdak 18 év alatt gyűjtött adatai alapján feltérképezték a fémek eloszlását a Föld körüli térségben. Meglepő eredmények születtek.

Az ESA tetraéder alakú formációban repülő Cluster műholdjai hamarosan működésük harmadik, egyben utolsó évtizedébe lépnek.

Egy új, magyar kutató részvételével készült tanulmány szerint a Föld mágneses tere nem minden esetben védi telehold idején az űrhajósokat.

A Napot és a Földet figyelő, a két égitest között elhelyezkedő amerikai űrszonda szoftverfrissítést kapott.

Egy távközlési műholdon potyautasként működő tudományos műszer segít feltárni az ionoszféra vártnál is dinamikusabb viselkedését.

A NASA a múlt héten leállította a Föld sugárzási öveit kutató, 2012-ben indított műholdpárosának második tagját is.

Repülőgépről, egy Pegasus-XL rakétával állt pályára a NASA műholdja, hogy a légkör és a világűr határvidékét kutassa.

Egy, az Antarktisz belsejébe vezető expedíció során sikerült az eddigi legdélebbi Galileo mérést végrehajtani.

Koreai geostacionárius műhold fedélzetén került nemrég a világűrbe egy ESA által finanszírozott űridőjárás-megfigyelő műszer.