2004 januárjában George W. Bush bejelentette Amerika új űrtervét, ami az Apolló programhoz hasonlóan az emberiség egyik régi vágyát hivatott (ismét) megvalósítani: embert küldeni a Holdra. S ha ez megtörtént, talán azon is túl, a Marsra. Ebben a cikkben azt próbáljuk meg összefoglalni, mi történt a tervvel azóta, milyen lépéseket tett eddig a NASA a megvalósítás érdekében?

Hosszadalmas tárgyalások után sikerült nyélbe ütni az Európai Unió és az USA megállapodását az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszert érintő kérdésekről.

Moszkva rendkívüli szabású hadgyakorlatot hajt végre. Ilyenre a demokratikus Oroszország megalakulása óta nem került sor. A műveletbe Bajkonur is bekapcsolódik.

A NASA törölte az űrrepülőgép-programból a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső utolsó tervezett karbantartását. Szakértők szerint a felbecsülhetetlen értékű eszköz 2007-2008-ig maradhat működőképes.

Ami késik, az nem múlik, mondja a mondás. Bush elnöktől mindenki azt várta, hogy 2003. december 17-én, a motoros repülés 100. évfordulóján bejelenti az új, holdra- és talán marsraszállást is tartalmazó amerikai terveket, de ez akkor elmaradt. A mai napon több hírügynökség is jelentette, hogy elkészültek a tervek: irány a Hold!

Érdekes, hogy az amerikai légierő nem tudott választani a két befutó között, inkább mindkét pályázót győztesnek hirdette ki. Valószínűleg ez nem a katonák határozatlanságának eredménye, sokkal inkább a két hadiipari gigász lobbiérdekeinek kiegyenlítettségéé. A Boeing Delta-4 persze a lobbiérdekektől függetlenül ugyanúgy klasszis képességeket villant fel.

1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.

Sorozatunk második részében bemutatjuk a nyolcvanas évek legerősebb hordozórakétáját.

Úgy tűnik Amerika „felébredt”. A Columbia fájdalmas tragédiája felturbózta a politikusokat és most komoly esély mutatkozik arra, hogy az eddig amolyan szükséges rosszként kezelt űrrepülés visszanyerjen valamit kezdeti presztízséből azáltal, hogy igazi célokat tűznek ki a NASA elé.

Közép-európai idő szerint ma, hajnali 04:54-kor az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű PSLV rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás Resourcesat-1 műholdat. Remények szerint az űreszköz a korábbi nagysikerű indiai távérzékelő műholdak nyomdokán fog haladni.

Hangzatos szavak és szép képek tarkították a NASA egyik vezetőjének bécsi előadását, melyről Almár Iván enyhe csalódottsággal számolt be az egybegyűlteknek a MANT DATA Szakosztályának Űrklubjában március 3-án a Kossuth Klubban.

Az Élet és Tudomány legfrissebb számában beszélgetést közöl Almár Ivánnal. A fő téma a Naprendszer égitesteinek védelme.

Egy év telt el azóta, hogy az emberes űrkutatás második nagy katasztrófája bekövetkezett. Egy év telt el azóta, hogy megtörtént, amire szinte senki nem számított. Egy év telt el a Columbia katasztrófája óta.

Az amerikai elnök néhány órával ezelőtt élő TV-beszédben jelentette be: a NASA új célja a Holdra történő visszatérés.

A kis csendes-óceáni állam, Kiribati nemrég elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatba lép Tajvannal. Mi köze ennek a kínai űrkutatáshoz?

Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

A nyolcvanas évek közepére elkészült a szovjet űrrepülőgép. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a gép az amerikai „testvér” szakasztott mása. Ám ez csak a látszat...

Új sorozatot indítunk az Űrvilág webmagazin hasábjain. Bemutatjuk a néhai szovjet űrrepülőgép és a hozzá készített nagyrakéta programját.

Utólag már mindenki lehet okos. Talán kicsit igaz ez a Columbia esetére is, hiszen a mindenre kiterjedő vizsgálat felfedte az űreszököz hibáit, melyek nyilvánvalóan jelen voltak az elmúlt huszonkét év minden repülésénél. Bár az áldozatokat már nem lehet feltámasztani, a jövő tervezésénél mindenképpen komoly segítséget jelentenek a Gehman-bizottság eredményei.

A székesfehérvári Szabadművelődés Házában 2003. október 18-án (szombaton), 17 órakor Szentpéteri László, az ŰRVILÁG felelős szerkesztője tart előadást.