Havonta visszatérő sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Az új amerikai űrhajó rendszerbe állásának köszönhetően megélénkülni látszik az orbitális űrturizmus. Cikkünk második részében a szóba jöhető utasok személyét tekintjük át.
Két űrhajóssal a fedélzetén bemutatkozik az amerikai emberes űrhajók ötödik típusa. Közel egy évtized elteltével újból amerikai földről indulnak az ISS-re.
Kétrészes sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy mi történik a NASA kisebb-nagyobb programjaival. Most a vírus magánszektorra és turizmusra gyakorolt hatásaiból mutatunk be párat.
A Boeing űrhajója decemberi próbarepülése során nem tudott elérni a Nemzetközi Űrállomásig. A már eddig is ismert kezdeti pályamódosítási hiba mellett most egy másikra is fény derült.
Elon Musk meg van győződve róla, hogy 2026-ban a Starship már embereket indít a vörös bolygóra, de „egy kis szerencsével” már akár 2024-ben is megtörténhet ez.
A NASA három korábbi főigazgatója fejtette ki véleményét aktuális űrpolitikai kérdésekről, hogy ezzel segítsék jelenleg hivatalban lévő utódjuk munkáját.
Talán a hiperszonikus repülőgép és az orbitális repülés távlati tervei mellett előbb-utóbb elindulhatnak a régóta ígért, szuborbitális turistarepülések.
Az új amerikai űrhajó rendszerbe állásának köszönhetően megélénkülni látszik az orbitális űrturizmus. Cikkünk első részében a technikai lehetőségeket foglaljuk össze.
Az orosz Szputnyik hírügynökség hozta nyilvánosságra azt az információt, miszerint a Roszkoszmosz egy hat hónapig tartó kereskedelmi repülést tervez az ISS-re.
Elindult a Northrop Grumman újabb teherűrhajója (Cygnus NG-13) a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé, miközben az előző már önálló repülési programját végzi, miután nemrég elvált az ISS-től.
Sorozatunk végén a Boeing és a SpaceX személyszállító űrhajóinak első repülő személyzeteivel, illetve a mentőrendszerekkel és az ember–gép interfészével ismerkedhetnek meg.