Évtizedek óta vizsgálják űreszközeink a Vénuszt, de még mindig nem tudjuk, hogy 1600 vulkánja között van-e, amelyik ma is működik.

A nem kívánatos műholdas adások sugárzásának ellehetetlenítése júniusban megakadályozta Teheránban egy pusztító porvihar előrejelzését.

Hamarosan véget ér a nyolc éve a Vénusz körül keringő európai űrszonda munkája. Előtte még mélyen a légkörbe irányítják.

Az európai Venus Express szondával dolgozó kutatók kicsit arrébb találják azokat a felszíni alakzatokat, amiknek a helyét a bolygó korábban mért forgási periódusa alapján számítottak ki.

Tegnap a Hold távolsága egyharmadának megfelelő messzeségben húzott el a Föld mellett egy 10 m-esre becsült méretű kisbolygó... vagy egy elhasznált rakétafokozat?

Az ESA szakemberei megkezdték a Vénusz körül keringő Venus Express szonda pályamagasságának fokozatos csökkentését.

A Venus Express furcsa, gyorsan változó képződményt talált tavaly nyáron bolygószomszédunk légkörének felső rétegeiben.

Az európai Venus Express űrszonda túl van már a szomszéd bolygó körül töltött 500 (földi) napon.

A bolygó forró felszínén még forróbb foltokat is azonosítani tudnak az európai Venus Express szonda segítségével.

Debütált az európai Vénusz-kutató űrszonda. Első felvételei a bolygó déli pólusának érdekes mintázatát mutatják.

Nyolc év sikeres kutatómunka után végleg elfogyott az üzemanyag a Vénusz körül keringő európai űrszondán.

A működési ideje vége felé közeledő Venus Express űrszonda sikeresen átvészelte azokat a pályáit, amelyeken a légkörbe merülve csupán 130 km-es magasságban repült el a Vénusz felszíne felett.

Eddig is rejtélyesen gyorsak voltak a szelek a Vénusz légkörében, de az elmúlt években még tovább gyorsultak.

Az európai Venus Express szonda úgy találta, hogy belső bolygószomszédunk légkörének felső régióiban is van egy ózonréteg.

A címben feltett kérdésről elsőre azt gondolnánk, hogy megválaszolása nem kíván különösebb költséges tudományos vizsgálatokat. Az ESA Venus Express űrszondája mégis erre (is) keresi a választ.

Tudjuk, hogy a vulkáni tevékenység egykor meghatározó volt belső bolygószomszédunk felszínének alakításában.

A Nature legutóbbi számában több cikk szól az ESA Venusz Express űrszondájának eddigi, időnként meglepő eredményeiről.

Valószínű, hogy bolygószomszédaink, a Vénusz és a Mars is hasonlóképpen keletkeztek, mint a Föld. Vajon a földi klíma fejlődése melyikőjükét utánozza majd?

Ezen a héten a Venus Express felvételeiből választottunk. A mozgóképen a déli pólus feletti légrétegekben lévő örvényt (vortexet) figyelhetjük meg.

Sikeres fékező manőverrel a Vénusz körüli pályára állt az ESA űrszondája, a tavaly novemberben indított Venus Express.