Havi összefoglalónk befejező részében rövid, vegyes híreket olvashatnak az ázsiai és csendes-óceáni térségből.
A Hold
Még a szakportálok egy részén sem kapott nagy publicitást egy április 11-ei hír. Ezen a napon Kiszida Fumio (Fumio Kisida) japán miniszterelnök washingtoni látogatásakor hangzott el Biden amerikai elnök bejelentésa: „az Artemis-programban két japán űrhajós vehet részt felszíni munkában”. Az igazi bomba azonban a következő mondata volt: „egyikük lehet az első nem-amerikai a Hold felszínén”. Ehhez Bill Nelson, a NASA vezetője annyit tett hozzá, hogy „Amerika többé nem egyedül sétál a Holdon”.
Korábban mi is írtunk arról, hogy a japánok arra „hajtanak”, hogy nemzetük egyik képviselője legyen az első ázsiai a Holdon, megelőzve a kínaiakat. (Mint ismeretes, Kína még az évtized vége előtt szeretne saját rakétával, űrhajóval és holdkomppal két űrhajóst égi kísérőnk felszínére juttatni, ahol 6 órát töltenének.) Figyelembe véve az Artemis folyamatos csúszását, az már most biztosnak tűnik, hogy ennek a japán álomnak a megvalósításához egy viszonylag korai Artemis-repülésben kéne ennek a japán asztronautának indulnia.
A jelenlegi tervek szerint az Artemis korai szakaszában egy kanadai, két japán és három európai repülhet, ez utóbbiak közül az egyik a Hold felszínére is eljutna. Az elképzelések szerint az Artemis-2-ben (első Holdat megkerülő repülés, legkorábban 2026 szeptembere) a három amerikai mellett egy kanadai is repülni fog. Gateway Hold körüli miniűrállomást építő és leszállást is végrehajtó Artemis-4-ben és -5-ben (legkorábban 2028 szeptembere és 2029 szeptembere) is lenne egy-egy európai asztronauta, hisz kontinensünk készíti az Orion űrhajók műszaki- és hajtóműegységét (ESM), valamint az első néhány Gateway-modul között is van olyan, amelyben jelentős a szerepe, vagy épp fővállalkozó. A japánok ugyanakkor (a JAXA és a Toyota együttműködésében) egy felszíni, hermetikus, nehéz személyzetes „terepjáró lakóautó” fejlesztését végzik. (Képünkön a makett egy 2023-as kiállításon.)
Ez akár 10 napig is lehetővé tenné, hogy két űrhajós a felszínen barangoljon, dolgozzon és éljen. Miután azonban ez nem lesz kész 2030-nál előbb, ezért valószínű, hogy ennek „beüzemelését” a második japán Artemis-űrhajós fogja elvégezni. Ha nem így lenne, akkor ugye nem menne a kínaiak „beelőzése”. Ez viszont azt jelenti, hogy az első japán űrhajós legkorábban az Artemis-3 és legkésőbb talán az Artemis -5 (vagy -6) repülésben vehet részt. Ugyanakkor az Artemis-3-ban való részvételt maximum a politika indokolhatja, de szakmailag nehéz. Hisz abban semmi lényeges japán elem/modul nem lesz. Ugyanakkor a Gateway-be készülő néhány modulban lesznek japán alkatrészek. Szakmailag tehát „védhetőbb” lenne, hogy az első japán űrhajós valamelyik korai Gateway-építő küldetésben venne részt, és a Gateway-ről „ugrana le” a Hold felszínére. Meglátjuk… (A szerző megjegyzései.)
A kínai Csüecsiao-2 (Queqiao-2) adatátjátszó és a Tientu-1 és -2 (Tiandu) kis űrszondák is sikeresen Hold körüli pályára álltak, még március 29-én. Április 3-án az addig együtt utazó két Tientut szétválasztották. Április 8-ra sikerült kialakítani a két kis űreszköz egymáshoz képesti megfelelő helyzetét, úgy, hogy azok mintegy 200 km-re egymástól repüljenek „laza kötelékben”. Azóta a két űrszonda több sikeres egymás közötti kommunikációs és navigációs kísérleten van túl.
Április 24-e Kínában az űrkutatás napja. (1970-ben ezen a napon indult az első kínai műhold.) Idén Vuhanban (Wuhan) az ázsiai ország külügyminisztériumának és űrkutatási hivatalának (CNSA) meghívására huszonhat latin-amerikai és karibi ország közel 100 delegáltja vett részt egy Kínai–Latin-Amerikai Űrkutatási Együttműködési Szimpóziumon. A két nap célja a Kína valamint Közép- és Dél-Amerika közötti űrkutatási együttműködések erősítése, illetve hogy minél több ország csatlakozzon a kínai Hold-programhoz.
Űrközpontok
(Kép: Sputnix)
Kazahsztán Tudományos és Felsőoktatási miniszterére (Szajasta Nourbek) hivatkozva április 12-én, az Űrhajózás napján közölte a TASZSZ, hogy az ország megújítja és továbbfejleszti űrkutatási együttműködését Oroszországgal. A tudományos együttműködést elsősorban a Moszkvai Repülési és Űrrepülési Intézettel (Egyetemmel) tervezik, és kiemelt fontosságúak lesznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások. Bajkonurral kapcsolatban elhangzott, hogy 2028-ra tervezik a Bajterek Rakéta Komplexum (KRK) fejlesztésének befejezést, ahonnan majd a Szojuz-5 rakéták indulhatnak. (A KRK építését 2022 és 2024 között – „a világpolitikai helyzet miatt” – felfüggesztették, így tolódik az eredetileg 2025-re tervezett első Szojuz-5 indítás 2028-ra. Egy 2019-es közlés szerint a létesítmény Kazahsztánnak összesen 233 millió, míg a rakétafejlesztés Oroszországnak több év alatt 916 millió dollárba fájhat. 2022-ben ugyanakkor kazah illetékesek azt közölték, hogy 2022-ben a Bajterekre 54,3 millió dollárt költöttek, míg 2023-ra 104,2 milliót allokáltak.)
Mint arról tegnap egy külön cikkben is hírt adtunk, május 3-án, ausztrál és európai politikai és szakmai előkelőségek jelenlétében indították az SR75 jelű rakétát Dél-Ausztráliában. A Koonibba Test Range-ről startoló eszköz volt az eddig a déli földrészről indított majd’ legnagyobb rakéta. Bár a startot a kísérleti területen a Southern Launch Team támogatta, a rakéta nem helyi gyártmány, hanem a HyImpulse nevű német startup fejlesztése. Az SR75-1 jelű repülésben használt Light this Candle! nevű rakéta egyelőre csak egy szuborbitális eszköz, de repülése és továbbfejlesztése kritikus a német vállalat első orbitális rakétájának, az SL1-nek a megvalósítása szempontjából.
A startról készült videó. (Forrás: HyImpulse / YouTube) Kapcsolódó cikkek:
Mi is beszámoltunk a Zorkij-2M-2 kisműhold (12 egységes CubeSat) február 29-i indításáról Vosztocsnijból. A sikeres start egy hónapos fordulóján, március 29-én a Sitronics Grouphoz tartozó, a műholdat üzemeltető Szputnyiksz (Sputnix) vállalat bemutatta az űreszköz néhány felvételét. A 2,5 m legjobb felszíni felbontású képek Argentína egy részét, a tavaszi Alexandriát és – mint a lenti – a behavazott Jekatyerinburgot ábrázolják.
Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
A Bridgestone is a Holdra tart
Úton a Hold felé a második Csüecsiao
Orosz időjárási és iráni felderítő műhold indult
Folytatódó bajkonuri feszültség
Bajkonur – a következő ötven év
Német rakéta bemutatkozása Ausztráliában
Ázsiai mozaik – 2024. április (1. rész)
Miközben az Artemis-program első emberes holdraszállásának időpontja egyre csúszik, a NASA által űrhajófejlesztéssel megbízott két cég elkezd dolgozni a teherszállító változatokon.
