STS-107 (2. rész): Kísérletek napi 24 órában

Január 16-án kezdődik a Columbia következő útja, az STS-107. A kisérletek jelentős részét európai és kanadai szakemberek állították össze. Cikksorozatunk második részében további élettani és műszaki, illetve bolygónk jobb megismerését célzó kisérleteket mutatunk be.

Az STS-107 repülésének emblémájában a mikrogravitáció rövidítés mindennél jobban kifejezi a repülés lényegét.

Biológia:
· A gravitáció és a fény hiányának és meglétének hatása a növények növekedési irányára.
· Sejtvizsgálatok, élő szövethez hasonlító szövetek növesztése. A kísérlet eredményei különösen hasznosak lehetnek a rákkutatásban, a cukorbetegség kezelésében és a gyógyszerek hatékonyságának növelésében.
· A mikrogravitáció baktériumokra gyakorolt hatásai.
· A központi idegrendszer vizsgálata, különös tekintettel az egyensúly-érzékelésre, és az azt szabályzó mechanizmusokra. A kísérletek eredményei alapján felgyorsítható az űrhajósok mikrogravitációs környezethez történő alkalmazkodása. Földi haszna pedig a Parkinson-kór kezelésénél jelentkezhet.
· A keringési rendszer, azon belül is kiemelten az érrendszer vizsgálata.
· Az agy folyadékháztartásának tanulmányozása, végül
· a növények gravitáció-érzékelési mechanizmusának megfigyelése.

Orvosbiológiai kutatások:
· A kalcium útjának nyomonkövetése az emberi szervezetben a táplálékból történő felszívódástól a csontképződésig. Földi haszna a csontritkulás megelőzésénél lehet.
· Az immunrendszer viselkedése a mikrogravitációban.
· Mikrobák vizsgálata. Az eredmények segítségével a fertőző betegségek elleni védekezés válhat hatékonyabbá.
· Az űrutazás hatása a fehérjeháztartásra. A kísérlet eredményei hozzájárulhatnak az izomsorvadás megelőzéséhez.
· Vesekőképződés a súlytalanságban.
· Az alvó és az éber állapot műszeres vizsgálata.

Az űrrepülőgép raktere az STS-107 vállalkozáskor. Az űrhajósok a középső fedélzetről egy alagúton át jutnak a túlnyomásos Spacehab kutatólaborba. Ettől jobbra a FREESTAR modul - mely a kozmikus környezettel közvetlenül érintkező berendezéseket tartalmazza -, illetve a 16 napos, megnövelt időtartamú repülést lehetővé tevő EDO modul.

A Föld és a világűr vizsgálata:
· A por és az aeroszolok eloszlása a sivatagok felett.
· Földi radarokkal annak ellenőrzése, hogy az űrrepülőgép manőverező hajtóműveinek működése milyen hatással van az ionoszférára.
· Az ózonréteg vizsgálata.
· A napsugárzás vizsgálata, különösen a földi éghajlati rendszerre gyakorolt hatásai miatt.

Fizikai kísérletek:
· Az égés jellemzői a súlytalanságban, a tűzgolyók szerkezete, a korom képződése.
· Folyadékok viszkozitása.
· Szemcsés anyagok mechanikája.
· Mikrogyorsulások nagypontosságú feltérképezése.

Űrtermékek fejlesztése:
· Növénytermesztés egy kesztyűskamrában, melynek célja növényi olajok kinyerése, és génátvitel.
· Kereskedelmi alapú orvostechnológiai kísérletek.
· Szintén kereskedelmi alapú proteinkristály-növesztés.
· A vízgőz hatása a tűzre (sikeres tűzoltási kísérletek esetén teljesen kiválthatók lennének az ózonréteget károsító halonok).
· Zeolitkristály-növesztés.

Kisérleti berendezéseket építenek be a hermetikus Spacehab modulba.

Technológiai kísérletek:
· Kommunikációs tesztek kisteljesítményű adó-vevővel:
a/ GPS-műholdak jeleinek vétele, kapcsolatteremtés alacsony adatsebesség mellett közvetlenül, illetve
b/ a követő műholdhálózat (TDRSS) segítségét igénybe véve a földi követőállomásokkal.
· A manőverező hajtóművek bekapcsolásakor az égés elemzése, jobb elméleti modellek felállításához.
· Desztillált víz előállítása.

Mint ez a felsorolás is mutatja, a kísérletek köre valóban igen tág, nagyon sok közülük földi jólétünket is szolgálja. Nagy részük nem is zárul le a Columbia leszállásakor, hanem folytatódik. Egyrészt az eredmények földi kiértékelése hónapokat vesz igénybe, másrészt új kísérletek következnek, immár a Nemzetközi Űrállomáson.

Kapcsolódó cikkek:
STS-107 (1. rész): Kísérletek napi 24 órában