Európai mozaik – 2023. november (2. rész)

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA, illetve az európai űrtevékenység olyan híreit találják, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Első ránézésre teljesen sikeresnek tűnik az új Ariane-6 rakéta első, teljes üzemidő-hosszúságú „hot fire” hajtóműtesztje. A november 23-i esemény egy teljes startot szimulált, melyben teljes visszaszámlálásra, a mobil szerelőállvány eltávolítására, üzemanyag (folyékony hidrogén) és oxidáló anyag (folyékony oxigén) feltöltésére, végül a gyújtásra is sor került. A központi fokozat Vulcain-2.1-es hajtóművét több mint hét percig járatták, ezzel szimulálva a teljes felszállást.

Fontos megjegyezni, hogy a felső - második - fokozat hajtóművének teljes hosszúságú járatására már szeptember 1-jén sor került Németországban. A teszt részletes vizsgálata még tart, de ennek ellenére az ESA november utolsó napján bejelentette, hogy az első Ariane-6 startra a jövő év közepén kerülhet sor.

A teszt teljes (mintegy másfél órás) videója itt tekinthető meg. (Forrás: ESA / YouTube)

November 24-én a Brit Űrügynökség geostacionárius műholdak optikai megfigyelésére alkalmas, földi telepítésű, nagy teljesítményű teleszkópot rendelt meg a Spaceflux vállalattól. A tervek szerint az eszközt majd a ciprusi brit katonai bázisra telepítik. A britek az így szerzett információkat megosztják legmegbízhatóbb katonai szövetségeseikkel is. Ez a szerződés része annak az elképzelésnek, mely szerint a szigetország erősíti polgári és katonai űrtevékenységét. (Ennek látványos eleme lesz a Brit Űrparancsnokság és a Brit Űrügynökség közös Nemzeti Űrműveletek Központjának megnyitása 2024-ben.) November 27-én pedig a Védelmi Minisztérium azt jelentette be, hogy az ország űrhaderejének tagjai számára a jövőben integrált képzést fognak biztosítani a shrivenhami (Oxfordshire) Brit Katonai Akadémián. (Az iskola szeptember óta már online „űrképzést” nyújt a brit légierő, a ballisztikusrakéta-csapatok, valamint a kibervédelmi erők egyes tagjai számára.)

Elvileg még az idén elindulhat az első magánfinanszírozású svéd geostacionárius távközlési hold, az Ovzon-3. Az 1,8 tonna induló tömegű, „villanyhajtóműves” szatellita 3–4 hónap alatt érheti el pályáját, az 59,7 fokos keleti geostacionárius pozícióban. A 27 m fesztávolságú napelemszárnyakkal ellátott űreszközt az SSL (ma már Maxar Technologies) építette a közepes méretű SSL-500 platformon. Hasznos terhét Ku-sávú transzponderek alkotják. A legnagyobb adatátviteli sebesség 100 Mbps (Föld–műhold), illetve 200 Mbps (műhold–Föld).

Kapcsolódó cikkek:
Ariane-6: fontos főpróbán túl
Európai mozaik – 2023. október (2. rész)
Európai mozaik – 2023. január (2. rész)
Európai mozaik – 2023. november (1. rész)