Az otoneurológiai panaszokkal (szédülés, halláscsökkenés, fülzúgás) társuló depressziós állapotok

Kutatócsoportunk – a német partnerrel karöltve – a Bad Kissingenben végzett közös munka során 134 depressziós, otoneurológiai panaszokat és tüneteket produkáló beteg adatait dolgozta fel, és értékelte. Tekintettel arra, hogy a depresszió az átlagos lakosság 10-25 %-át érinti, különös helyet foglal ez a betegség, illetve magatartás típus a hosszú távú űrutazás ember-gép egységében, így szerepet játszhat az operátori tevékenység biztonságában is.

A depresszió egy fajta mentális működési zavar, melyre az értéktelenség, a bűnösség, a szomorúság, a kétségbeesettség és a csüggedtség érzése jellemező. Klinikailag különböző súlyossági formája fordul elő, kezdve a legenyhébb típustól (haláleset, munkahelyi konfliktus, túlzott pszichés- illetve fizikai megterhelés, stb. következményeként). A depressziós betegek közül sokan szenvednek szédülésben, halláscsökkenésben, fülzúgásban. Vizsgált beteganyagunk ezek közül került kiválasztásra.

MÓDSZER

A betegek panaszait a NODEC típusú, kérdőíves táblázatrendszer felhasználásával rögzítettük, és számítógépes adatbankban rendszereztük. A kérdőív kitért az általános panaszok mellett az otoneurológiai panaszokra (szédülés, hányinger, halláscsökkenés, fülzúgás, látászavarok, íz- és szaglászavarok) is.

Valamennyi vizsgált betegünk átesett egy részletes otoneurológiai vizsgálaton. A vizsgálatok ideje alatt rögzítettük az EKG- és ENG (elektronystagmográfia) jeleket is.

1. ábra
ENG-vizsgálat otoneurológiai laboratóriumban

A vesztibulo-spinális (a test térbeli helyzetének megítélését érzékelő, mozgását irányító és érzékelő) pályarendszert computer vezérelt ultrahangos craniocorpográfiával (US-COM-CCG) tanulmányoztuk.

2. ábra
A beteg „felszerelése” a computer vezérelt ultrahanggal működő craniocorpográffal

A különböző ingerek intenzitásának összehasonlítására Claussen kidolgozta az u.n. vesztibuláris inger válasz összehasonlítás (vestibular stimulus response comparison [VESRIC]) tesztet. Kaloriás vizsgálatkor a meleg ingerre csak az egyik oldali belsőfülből érkezik válasz. A kalorikus inger egy „dőlt”, azaz ferde alakú, „lágyabb” ingert jelent. A perrotatoros (forgatás alatti) ingerlés „lépcsőfok” alakú hatást eredményez, mely egyidejűleg hat mindkét belsőfülre. Emiatt ez utóbbi inger erősebb, mint a kalorikus. Ha összehasonlítjuk a gyengébb küszöbfeletti kalorikus meleg ingerlés nystagmus (szemteke rezgés) válaszait az erősebb küszöbfeletti perrotatoros ingerlés válaszaival, egy sajátos VESRIC tesztet kapunk. Így megállapítható, hogy a sajátos vesztibulo-ocularis kapcsolatok miként reagálnak egy inger intenzitás változására.

A kétoldali belsőfül egyidejű ingerlésekor a vesztibulo-ocularis rendszer működését vizsgáltuk. A vizsgált személy egy elektromos forgatószékben ült, melynek szöggyorsulása, forgatási ideje programozható volt. Ezt a vizsgálómódszert Claussen dolgozta ki, és forgás-intenzitás-csillapítás-tesztnek (Rotatory-Intensity-Damping-Test [RIDT]) nevezte el. Segítségével az egyik oldali belsőfül ingerlésére bekövetkező ellenoldali fiziológiás gátlás kölcsönhatása mérhető. A vizsgálat alatt rögzítettük az ENG és EKG jeleket is.

A vizsgálati eredményeket Microsoft Excel kiterjesztett programba tettük át, ahol az adatokat statisztikailag értékeltük.

EREDMÉNYEK

A vizsgálatban 134 fő vett részt: 53 férfi (39,55%) és 81 nő (60,45%). A kérdőívben kapott válaszok szerint az alábbi adatokat, panaszokat rögzítettük:

* Vesztibuláris panaszok: labilitás 55,22%, gyorsuláskor eszméletvesztés 25,37%, zuhanás érzése 29,85%, forgás érzése 38,81%, imbolygás 52,99%.

* Vegetatív panaszok: ájulás 10,45%, hányás 16,42%, hányinger 2,24%, rossz közérzet 36,57%, izzadás 17,16%.

* Szédüléses rohamok tartama: napok 5.97%, órák 14.93%, percek 34.33%, másodpercek 35.82%.

* Látászavarok: oscillopsia II (mozgás illúziója) 15.67%, centrális látás zavara 0.75%, oscillopsia I 4.48%, kettős látás 9.70%, éleslátás elvesztése 65.67%.

* Halláspanaszok: süketség 7,46%, halláscsökkenés 55,22%, fülzúgás 52,24%.

* Korábbi fej- és nyaksérülés: háztartási baleset 15,67%, sportbaleset 1,49%, munkahelyi baleset 5,22%, közúti baleset 12,69%.

* Szív- érrendszeri betegségek: szívelégtelenség 17,16%, arteriosclerosis 2,24%, hypotonia 27,61%, hypertonia 17,16%.

KÖVETKEZTETÉS

A szubjektív vesztibuláris panaszok közül a labilitás és az imbolygás aránya kiemelkedő. A vegetatív tünetek közül a rossz közérzet szerepel az első helyen. Az oscillopsia és a kettős látás, mint szubjektív szemészeti panasz, ugyancsak gyakoribb ennél a betegcsoportnál, mint az egyéb otoneurológiai betegeknél. A betegek több mint fele fülzúgásról panaszkodott. Magasabb az otthoni balesetek aránya, mint a közútiaké. Ugyancsak fordított az előfordulási arány az alacsony vérnyomás és a magas vérnyomás összehasonlításában. A vesztibulo-ocularis nystagmus tesztnél nagy százalékban található a centrális szabályozási zavarokra utaló kalorikus válaszok mintája, valamint az egyidejűleg észlelt rigiditás a szívműködést szabályozó vagális reflexben. Ez utóbbi megismétlődik a perrotatoros és posztrotatoros teszteknél észlelt szívműködés szabályozásánál is.

Amennyiben összevetjük a monoaurális (kalorikus) és binaurális (perrotatoros) ingerlések során kapott vesztibulo-ocularis nystagmus válaszokat, az u.n. decruitment (kóros ingercsökkenés) jelenség szokatlanul magas arányban található statisztikánkban. Betegcsoportunkban ez a centrális vezérlésért felelős funkciók alulszabályozottságának tendenciáját mutatja.

A lépés-teszt (CCG) értékelése alapján megállapítható a hosszanti mozgás akadályoztatottsága. Csak kevés betegnél találtunk ponto-cerebelláris működési zavart ezen betegek között. Ha ezt összehasonlítjuk a vesztibulo-ocularis nystagmus szabálytalanságával, meg kell állapítsuk, hogy a kóros működést kiváltó terület a felső agytörzsben és a szupratentoriális egységekben található.

Megállapítható, hogy a depressziós betegeknél kimutatott elváltozások elsősorban centrális működési zavarra utalnak valamennyi panasz esetében.

A továbbiakban újabb vizsgálatokra van szükség, melynek során a kifejező mozgásmintákat fogjuk tanulmányozni egy modern UH-COM-CCG értékelő technika (HUSPATRAC) segítségével.

Dr. Nagy Elemér és Bencze Gábor