A Nature brit tudományos hetilap szerkesztőségi cikkben foglalkozik a dél-szibériai lakosság egészségét veszélyeztető, a hordozórakéta-indításokra visszavezethető állítólagos környezeti károkkal.
A tekintélyes lap legutóbbi (január 13-i) számában beszámol egy - egyelőre nyilvánosságra nem hozott - tanulmányról, amely azt állítja, hogy a kazahsztáni rakétaindító állomás közelében bizonyos betegségek akár kétszeres valószínűséggel fordulnak elő. Az elhasználódott hordozórakéta-fokozatokból származó, erősen mérgező hajtóanyag súlyos betegségek okozója lehet az egyébként ritkán lakott vidéken - állítja a kutatást végző Vector, egy novoszibirszki orosz állami kutatóintézet. Független külföldi szakértők szerint az eredményeket az adatgyűjtési módszerek ismerete nélkül nehéz értelmezni. Mindenesetre a probléma megérett arra, hogy foglalkozzanak vele.
A becslések szerint minden egyes indításkor több tíz liter el nem égett dimetil-hidrazin kerül a levegőbe. (Egy kanálra való ilyen anyagot egy úszómedencényi vízbe keverve halálos mérget kapnánk.) Ez több négyzetkilométeres területen oszlok szét. A helybéli környezetvédő szervezetek egy ideje kampányolnak a témával, mindeddig kevés nemzetközi visszhangot kiváltva. A Roszaviakozmosz, Bajkonur üzemeltetője saját vizsgálataira hivatkozva kételkedik a kutatás eredményében. Arra is hivatkoznak, hogy az Altáj hegység vidéke gyéren lakott, és az életszínvonal az átlag alatti - ez lehet az oka a szokásosnál rosszabb egészségügyi mutatóknak. A Roszaviakozmosz dolgozik a hidrazin kiváltásán, de ez nem várható a közeli jövőben.
A Nature élesen bírálja a NASA és az ESA távolságtartó hozzáállását, hiszen a kazahsztáni űrbázis esetenként - megrendelésre - számukra is indít űreszközöket. Bajkonurból indul a Nemzetközi Űrállomást kiszolgáló űrhajók zöme is. A lap szerint a nyugati világban egy ilyen eset óriási visszhangot keltene, s kiterjedt, független vizsgálatokat kellene finanszíroznia az űrügynökségeknek. A fő amerikai és európai használatú indítóhelyek esetében egyébként a hordozórakéták a tenger felé veszik az irányt, ezért az esetleges hasonló szennyeződés nem érint közvetlenül lakott területeket.
Kapcsolódó linkek:
A Nature honlapja (egyes cikkek ingyenes regisztráció után elérhetők)