A portugál cég technológiáját az ESA-űrhajósok segítésére fejlesztették ki, de földi változata segítheti a súlyosan fogyatékos betegek kommunikációját.
A portugál LusoSpace cég korábban (2005 óta) virtuális valóság eszközöket fejlesztett az ESA űrhajósai számára, az első szemüveg 2008-ra készült el. Az eredetileg az űrhajósok számára fejlesztett eszköz célja az volt, hogy az elsősorban az űrséták közben az űrhajósok számára minél hatékonyabban juttassa el a szükséges információkat. Az ezen alapuló földi alkalmazás kifejlesztését személyes körülmények motiválták: a cég vezetőjének édesapjánál amiotrófiás laterálszklerózist (ALS) diagnosztizáltak, amely betegség az izomműködés fokozatos megszűnésével, így többek közt a beszédképesség elvesztésével jár. A kifejlesztett eszköz más, hasonlóan súlyos betegségekben szenvedőknek is segítség lehet. A földi fejlesztésekre hozták létre a LusoVu cégüket, a fejlesztésben és a piacképessé tételben az ESA technológia transzfer hálózata segített. Az eredetileg fejlesztett eszközt viszont űrhajósok még nem használták.
Az ESA tanulmányban azonosította azokat a technológiákat, amelyek a szemüvegbe építve segíthetik az űrhajósok munkáját. (Kép: ESA / LusoSpace)
A LusoVu által fejlesztett EyeSpeak szemüveg virtuális billentyűzetet jelenít meg a szemüveg belső felületén, majd a szem mozgását követve építi fel a beteg által kimondani kívánt szavakat, amelyeket végül a beépített beszédszintetizátor a szemüveg egyik szárába épített hangszórón keresztül mond ki. A szemüveggel a használója az interneten is kalandozhat, videókat nézhet, sőt a magánlevelezését is elolvashatja, mert a lencse belső oldalára vetített képet csak ő látja. Az odavetített kép ellenére a felhasználó a lencsén keresztül kilát a külvilágra.
Az EyeSpeak szemüveg külső oldalán elhelyezett kis kamera figyeli a szem mozgását, vagyis azt, hogy a tekintet a szemüveg belső felületén megjelenő virtuális billentyűzet melyik betűjére irányul. Ebből állítja elő a beépített szoftver a szavakat és a kifejezéseket. (Kép: LusoVu)
A földi változat prototípusából 2015-re 45 darabot készítettek. A jelenlegi EyeSpeak–1 változat 2016 márciusában került kereskedelmi forgalomba. Alapja az Epson BT-200 AR átlátszó intelligens szemüvege, amelyet mikrofonnal, hangszóróval és egy mikroprocesszoros egységgel irányított kamerával egészítenek ki. A megszólaló hang lehet szabványos géphang, de előállítható a tulajdonos korábban rögzített beszédét felhasználva olyan készülék is, amelyik a tulajdonosa egykori hangján szólal meg. A szemüveg bármilyen megvilágítási viszonyok közt használható.
A portugál LusoVu cégnél tesztelik azt a szemmozgást követő technológiát, amelyet a beszédre képtelen betegek kommunikációjára kifejlesztett EyeSpeak szemüveghez használtak. (Kép: LusoVu)
A rendszer használata napi egy órai gyakorlással átlagosan két hét alatt sajátítható el. A fejlesztőknek további terveik is vannak, a rendszert alkalmassá szeretnék tenni a kerekesszék vagy a beteg környezetében található más tárgyak, légkondicionáló, tévékészülék stb. működtetésére. További piacot jelenthetnek az egészséges dolgozók, akik mindkét kezüket igénybe vevő munkát végeznek, de a szemüveggel munka közben is információhoz juthatnak, anélkül, hogy ehhez a kezükre szükség lenne.
Az EyeSpeak lehetőségeit és használatát bemutató film. (Forrás: EyeSpeak, YouTube)
(A cikk nem említi, de megjegyezzük, hogy az említett ALS betegségben szenved Stephen Hawking is. Számára a beszéd előállítását, a számítógép és a kerekesszék vezérlését már régen megoldották, bár a technikai megoldás a fentitől lényegesen eltérő. Ő korábban a szem körüli arcizmai rezdüléseivel irányította a rendszert vezérlő számítógépet, legújabban viszont egy EEG-olvasó közvetlenül az agyhullámait fogja fel és alakítja beszéddé. – B.E.) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrkísérletből szemészeti eszköz
Pontosabb orvosi diagnosztika
Az űrből a Földre ért a távgyógyászat
Életmentő űrtechnika
EyeSpeak - kommunikáció szemmozgás érzékelésével (ESA)
EyeSpeak
LusoVu
LusoSpace
Az ESA technológia transzfer programja
Megjelentek az első eredmények az űrhajós ikrek vizsgálatáról. 
