...in space, avagy bevezető az űrszexológiába.
Amióta először embert küldtünk az űrbe, azóta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, hogy vajon lehetséges-e a súlytalanságban a szex. Erre jó példa, hogy 1991-ben a magyar Playboy újságcikket szentelt a témának, melyben erre a kérdésre keresték a választ. A cikk többiek között megemlít egy olyan kutatást is, mely során egyik kozmonauta részletes jegyzőkönyvet vezetett a tapasztalatairól. Ebből az is kiderült, hogy a férfi az űrben is tud férfi lenni. (Forrás: a „Szex az űrben” c. cikk a 1991. októberi számban.)
Súlytalanságban a szexuális tevékenység megvalósulása Newton harmadik törvénye (vagyis a hatás–ellenhatás törvénye) miatt nehézségekbe ütközik, hiszen két test kölcsönhatása során mindkét testre egyező nagyságú, azonos hatásvonalú, de egymással ellentétes irányú erő hat. Azonban erre a nehezítő tényezőre már többen is elkezdtek megoldást keresni. Vanna Bonta amerikai írónő például a parabolarepülését követően kezdett el foglalkozni a témával és 2006-ben létrehozta a 2suit ruhadarabot. Ezt a ruhát Földhöz képest alacsonyabb gravitációval rendelkező bolygókon, illetve űreszközökre tervezték és több funkciója mellett lehetővé tenné a szerelmespároknak, hogy együtt töltsenek egy romantikus éjszakát. A ruhát úgy hozták létre, hogy két ember biztonságosan tudjon összeölelkezni. A 2suit-ot több alkalommal is tesztelte Bonta és férje, beszámolók alapján nyolc alkalom kellett ahhoz, hogy sikeresen átöleljék egymást.
Simon Dubé és kutatócsoportja 2021-ben megjelent, űrszexológiáról szóló publikációja kilép a fantázia világából és felhívja az űrügynökségek figyelmét az űrszexológia és az intimitás fontosságára. Hiszen, ha jobban belegondolunk, a nem is annyira távoli jövőben az űrbázisok – Hold, Mars –, illetve a mélyűri űrutazások korában nemcsak technológiai kihívásokra kell majd felkészülnünk, hanem az emberi lét minden aspektusára is.
(Forrás: Astronaut Stock photos by Vecteezy)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget úgy definiálja, hogy „az a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az űripar rohamos fejlődése ma már megengedi azt, hogy az űrhajósokra ne csak mint „kutatást végző biológiai lényekre” gondoljunk, akiket sikeresen életben tartunk és akiknek mindent el kell viselniük az extrém környezetben, hanem most már a pszichés és szociális jólétükre is nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni. A hosszú távú űrutazás ronthatja a szexuális és reprodukciós funkciókat, illetve az izoláltság, a stressz, a hormonális változások mind csökkentik a szexuális vágyat. Dubé és csapata ezért tovább lép, és ezek alapján olyan kérdéseket vet fel, hogy ezen hatások növelhetik-e a személyek között konfliktust, befolyásolhatják-e a küldetés sikerét, illetve növelhetik-e a szexuális zaklatás, erőszak lehetőségének a kockázatát. A tanulmány célja az volt, hogy felhívja az űrügynökségek figyelmét, hogy fordítsanak több figyelmet az űrhajósok szexuális és intimitással kapcsolatos kérdésére, kihívásaira és persze megoldásaira. Kapcsolódó cikkek:
Szex és terhesség úton a Marsra: nem ajánlott!