Március 12-én végre indulhat a Discovery

Az űrrepülőgép STS-119 jelű küldetését hetek óta halogatták a hajtómű üzemanyag-ellátó rendszerében levő szelepek feltételezett hibája miatt.

Az indításról hivatalosan pénteken, a NASA legutóbbi, a Discovery készültségi állapotát elemző megbeszélésén döntöttek. A start a floridai Kennedy Űrközpontból, helyi idő szerint március 11-én este (magyar idő szerint március 12-én hajnalban, 2:20-kor) várható. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) induló űrrepülőgép hét főből álló személyzetének parancsnoka Lee Archambault.

Az STS-119 hét űrhajósa. Első sor, balról jobbra: Tony Antonelli pilóta, Lee Archambault parancsnok. Hátsó sor: Joseph Acaba, John Phillips, Steve Swanson, Richard Arnold és Koichi Wakata. A japán űrhajós, Wakata az ISS 18. állandó személyzetéhez csatlakozik, az amerikai Sandra Magnust váltja fel, aki több mint négy hónapja dolgozik a Föld körül. Wakata a következő, jelenleg júniusra tervezett űrrepülőgépes út (STS-127) során tér vissza. (Kép: NASA)

A Discovery tervezett útja 14 napig tart. A legénység fő feladata az ISS továbbépítése, új vázszerkezeti elemek és napelemszárnyak felszállítása. Ezzel lehetővé válik még több kísérleti berendezés energia-ellátása, illetve a közeljövőben tervezett személyzetbővítés is. A repülés során négy űrállomáson kívüli szerelési munkát (űrsétát) terveznek.

A Discovery-t épp egy hónappal ezelőtt, február 12-én szerették volna indítani. A többszöri késlekedést egy műszaki probléma okozta, amelyet mostanra sikerült megnyugtatóan megoldani. A kétségek a hidrogén hajtóanyag adagolásáért felelős három szeleppel kapcsolatban merültek fel. Ezek biztosítják, hogy a hidrogén nyomása a start során a megfelelő értéken marad. Az aggodalom oka az volt, hogy az Endeavour űrrepülőgép előző, tavaly novemberi indítása során az egyik ilyen szelep tönkrement. A hiba akkor szerencsére nem befolyásolta a program sikerét, de a NASA biztos akart lenni benne, hogy ez nem fordulhat elő a mostani startnál. Ez hosszadalmas elemzést és tesztelést igényelt, ami miatt a dátum mindig csúszott. A Discovery szelepeinek anyagvizsgálata során a hajszálnál is vékonyabb repedéseket találtak, emiatt inkább kicserélték őket olyanokra, amelyek hibátlanok.

A három közül az egyik szelepből egy néhány milliméteres darab tört le az Endeavour (STS-126) tavalyi indításakor. Korábban még nem fordult elő ilyen hiba az űrrepülőgépek történetében. (Kép: NASA)

Ha valamilyen okból mégsem sikerülne tartani a most kijelölt indítási időpontot, akkor azt egészen március 16-ig tudnák kitolni. Ennek azonban az lenne az ára, hogy a programot le kellene rövidíteni. Az így elhagyott űrséták nem maradnának el, egy későbbi küldetésen pótolnák be azokat. A sietség oka, hogy március 25-én indulna az orosz Szojuz TMA-14 űrhajó (fedélzetén Charles Simonyival), s mire ők odaérnek, a Discovery addigra el kell hagyja az űrállomást. Ebből következik, hogy ha nem sikerül március közepéig elindítani az űrrepülőgépet, akkor megint hosszabb, legalább április 7-ig tartó pihenő következik. Meg kell ugyanis várni, amíg a Szojuz utasai (pontosabban Simonyi és a leváltott űrállomás-személyzet) visszatérnek a Földre.

Kapcsolódó linkek:
Az STS-119 indítási tervéről (Space.com)