2010, ahogy a NASA látta

Az év végén szokás szerint ismertetjük, mit tartott a legfontosabbnak az elmúlt 12 hónap eseményei közül az amerikai űrhivatal.

1. Barack Obama új űrprogramja nyitja a sort, ami szinte természetes egy kormányzati intézmény esetében. Obama februárban hozta nyilvánosságra az amerikai űrkutatás irányát évekre-évtizedekre meghatározó elképzeléseit, és áprilisban személyesen ismertette a részleteket a floridai Kennedy Űrközpontban. A NASA el kitűzött legfontosabb fejlesztési célok az emberes űrrepüléssel kapcsolatban: az alacsony Föld körüli pályára való utazásra alkalmas új űrhajó megalkotása, az a Holdon túli expedíciók technológiai előkészítése.

2. A Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban 2010-ben ünnepelték a tizedik évfordulóját annak, hogy a bázist folyamatosan egymást váltó személyzetek lakják. Ez idő alatt több mint 600 különböző tudományos és technológiai kísérletet hajtottak végre. Eldőlt az is, hogy az ISS építésében és üzemeltetésében részt vevő nemzetközi partnerek meg szeretnék hosszabbítani az űrállomás aktív élettartamát, legalább 2020-ig. Amerikai részről az ISS, mint nemzeti laboratórium kísérleteinek koordinálására egy független, nonprofit szervezetet fognak megbízni. Az űrrepülőgépes korszak közelgő befejezése előtt idén három küldetést indítottak az ISS-hez. Februárban az STS-130 vitte fel a Cupola megfigyelőegységet. Áprilisban az STS-131 a tudományos kísérletek és a személyzet számára rendelkezésre álló helyet bővítette. Májusban az STS-132 segítségével került az űrállomásra az orosz gyártmányú Rasszvet modul.

Munka az űrállomáson. (Kép: NASA)

3. A kereskedelmi űrhajózás területén óriási előrelépés, hogy az év végén a SpaceX cég sikerrel tesztelte új Dragon űrhajóját. A Falcon-9 rakétával pályára állt, a Földet néhányszor megkerülő űrjármű ejtőernyős fékezéssel tért vissza a Csendes-óceán kijelölt területére. A repülést a NASA COTS (Commercial Orbital Transportation Services) programja keretében hajtották végre, amely az ISS magánfejlesztésű űrhajókkal való ellátásának biztosítását célozza. A közeljövőben a SpaceX legalább 12 alkalommal fog teherszállító utakat teljesíteni az űrállomásra, később pedig a Dragon űrhajót emberek szállítására is alkalmassá teszik. A COTS program másik résztvevője, az Orbital Sciences vállalat ugyancsak sikeres évet zárt. Folyik a Taurus-II rakétájuk tesztelése, és megnyílt a majdani repülések földi irányítóközpontja. Az Orbital szerződése nyolc jövőbeli ISS-teherrepülést tartalmaz.

4. A chilei bányaszerencsétlenség következtében a föld alatt rekedt 33 bányásznak az amerikai űrhivatal is a segítségére sietett. Ennek keretében a két orvos, egy pszichológust és egy mérnököt küldtek a helyszínre, akik a hosszú távú űrrepülések során szerzett tapasztalatokat hasznosították.

5. DNS-ének felépítéséhez foszfor helyett arzént használó, tehát az eddig ismertektől alapvetően eltérő biokémiai megoldást alkalmazó baktériumot fedeztek fel a kaliforniai Mono-tóban, a NASA támogatásával végzett kutatások során. Az eredmény reményt adhat arra, hogy az univerzum más helyein is találhatunk a jövőben az eddig megismert életformáktól eltérőeket. (A Science magazinban december elején publikált eredmény ugyanakkor szakmai körökben kételkedést is kiváltott.)

6. A Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkatasztrófa kárelhárításában igénybe vették a NASA földmegfigyelő műholdjai és repülőgépei által szolgáltatott értékes információkat, például az olajfolt helyzetéről, kiterjedéséről, az ottani élővilágra gyakorolt hatásáról.

A felrobbant Deepwater Horizon fúrótoronyból ömlő nyersolaj elérte a Mississippi folyó deltatorkolatát is. Ezt a felvételt 2010. május 24-én készítették a NASA Terra műholdjának ASTER (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer) műszerével. A hamis színezésű képen az olaj ezüstszínű, a növényzet vörös. (Kép: Jesse Allen / NASA / GSFC / METI / ERSDAC /JAROS / U.S.-Japan ASTER Science Team)

7. Potenciálisan lakható exobolygót találtak a NASA részvételével folyó kutatások során, a Hawaii-szigeteken működő Keck-obszervatórium óriástávcsövével. A szóban forgó, idegen csillag körül keringő bolygó (Gliese 581g) mintegy háromszor akkora tömegű lehet, mint a Föld. A csillagától mért távolsága alapján az ún. lakható zónában kering, vagyis a felszínén a víz akár folyékony halmazállapotban is létezhet. (Meg kell említeni, hogy más kutatók újabb mérési adatokra hivatkozva ezt az eredményt is kétségbe vonták.)

8. A Solar Dynamics Observatory februárban indult a Nap megfigyelésére, és első nagyfelbontású képei, mérései máris igazolták, hogy kiválóan alkalmas lesz a központi csillagunkon lezajló folyamatok megfigyelésére, segítve a Nap aktivitásának jobb megértését. Ez azért is fontos, mert a napaktivitás jelentős hatással van Földünk környezetére.

9. A Hartley-2 üstököst megközelítő EPOXI űrszonda valójában a Deep Impact „újrahasznosítása” volt. A november elején lezajlott legnagyobb közelség idején értékes adatokat nyertek az üstökösmag alakjáról, méretéről, és a felszínről kilövellő anyagról. A Hartley-2 környezetében a „hóvihar” lentről, a felszínről felfelé irányult. A megfigyelt labdaméretű jégdarabokat a földimogyoróra emlékeztető égitest meghatározott pontjain működő szén-dioxid-jetek lövellték az űrbe. Ugyanakkor az üstökös simább felületű középső részét vízgőzsugarak hagyták el.

A Hartley-2 üstökös magja közelről. (Kép: NASA / JPL-Caltech / UMD)

10. A Hold rejtett kincseinek feltárását az égitestbe csapódott LCROSS szonda által kidobott anyagfelhő részletes színképi elemzése alapján sikerült véghez vinni. A 2010-ben napvilágot látott eredmények szerint a Hold déli sarkvidéki krátereinek mélyén, nem sokkal a felszín alatt nem csak jelentős mennyiségű, jégkristályok formájában jelen levő víz található, de egyéb értékes ásványi anyagok is.

11. A technológiai fejlesztések jövője szempontjából fontos lépés, hogy februárban külön a szakterületért felelős vezetőt neveztek ki a NASA-nál. A műszaki fejlesztések célja olyan új, a jövőben meghatározóvá váló eljárások kidolgozása, amelyek növelik az űrügynökség kutatási lehetőségeit, javítják képességeit, miközben csökkentik a költségeket.

12. A NASA internetes jelenléte erősödött 2010-ben is, ami az amerikai kormányzati szervek között vezető helyet biztosított az űrhivatalnak. Az érdeklődők számos helyen megtalálhatják a NASA anyagait a Twitter, Facebook, Flickr, YouTube és más szolgáltatások, közösségi oldalak révén. A nasa.gov honlap új videólejátszóját a működés első nyolc hónapjában hatmilliószor használták a látogatók.

13. A repülésügy területén ebben az évben is a környezetkímélő (a zajt, a károsanyag-kibocsátás és a fogyasztást csökkentő) és a biztonságot javító kezdeményezések kutatása kapta a legnagyobb figyelmet.

14. Innovációs nyár címmel új oktatási program indult júniusban, amely az amerikai középiskolás korosztályt célozza. Az első évben 78 ezer diákhoz jutott el a kezdeményezés, akik nyári szünidejük egy részét tudományos-technológiai témákkal foglalkozva töltötték.

Kapcsolódó cikkek:
NASA Top 15
Megyünk – nem megyünk – megyünk – nem megyünk…
STS-130: Sikeres leszállás
Újra itthon a Discovery
STS-132: Hazatért az Atlantis
Nemzetközi Űrállomás 2028-ig?
Kétszázegy perc
A beomlott chilei rézbánya űrfelvételen
Foszfor helyett arzén
Hatalmas olajfolt a Mexikói-öböl vizén
Napkutató műhold indult Floridából
Újabb sikeres üstökösrandevú
Víz és más kincsek a Holdon

Kapcsolódó linkek:
A NASA visszatekintése 2010-re