December végén szokás felidézni, mik voltak a rövidesen elmúló év legfontosabb eseményei. Kezdjük az amerikaiakkal.
Minden évben nyilvánosan összegzi saját tevékenységét az Egyesült Államok űrhivatala, a NASA. Az ő értékelésük szerint az eredményeik közül többek közt az alábbiak voltak a legfontosabbak. (A lap alján hozzáférhetők azok a korábbi cikkeink, amelyek az említett eseményekről és eredményekről bővebb információval is szolgálnak. – A szerk.)
Jelentős haladást értek el a kereskedelmi alapon szerveződő űrrepülések terén. Valamivel több mint két évvel az űrrepülőgépes program leállítása után legalább már a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásában segítő teherszállító repüléseket meg tudják oldani amerikai űreszközökkel, méghozzá egyszerre két vállalat, a SpaceX és az Orbital Sciences közreműködésével. Amerikai földről a remények szerint négy éven belül újra indulhatnak emberek a világűrbe. Ennek előkészítése is folyik.
(Kép: NASA)
Az ISS novemberben múlt 15 éves, idén is számtalan kísérletnek adott helyet, új tudományos eredményekkel szolgált. Már 2000 októbere óta – egymást váltó személyzetekkel – állandóan lakott. Az emberes űrrepülés továbbra is fontos területnek számít Amerikában. Ebben az évben új űrhajósjelölteket is kiválasztott, rekordszámú, több mint 6000 jelentkező közül. A csapatba bekerült jelöltek fele nő. Közülük kerülnek majd ki azok az űrhajósok, akik magánrakétákkal és magánűrhajókkal jutnak ki a világűrbe, sőt talán kisbolygó- vagy Mars-látogatásban is részt vehetnek. A kisbolygó-kutatási programmal kapcsolatban olyan tervek láttak napvilágot, hogy egy kis égitestet a Föld környezetébe vontatnának, itt stabil pályára helyeznének, ahová aztán űrhajósok utazhatnának. Az ötlet részleteinek kidolgozása 2014-ben kezdődhet.
A 2013-as évben folytatódott a NASA új nagyteljesítményű rakétájának (Space Launch System, SLS) és az Orion űrhajónak a fejlesztése. Számos idei teszt után ez utóbbinak az első repülési próbája 2014-re várható. Az amerikaiak megállapodtak az Európai Űrügynökséggel (ESA) az első Orion kiszolgáló moduljának elkészítéséről.
A műholdas és űrszondás tudományos programok 2013-as eseményei közül bekerült az éves összefoglalóba például a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös űrtávcső, amelyet korábban takarékossági okokból lekapcsoltak, de idén felélesztették alvó állapotából, hogy a földsúroló kisbolygók minél teljesebb felmérésében segíthessen. A Kepler-űrtávcsővel új exobolygókat fedeztek fel, köztük olyanokat is, amelyek csillagjuk „lakhatósági zónájában” keringenek. A Kepler lendkerekei nem működnek jól, de eddigi adatai még évekig munkát adnak a kutatóknak, s közben újabb hasznosítása is napirenden van.
A sikeresen reaktivált WISE egyik első képe az égbolt egy részéről, a Halak csillagkép irányában. Középtájt a pontok sorozata a több különböző időpontban végzett expozíciók közt a csillagos háttérhez képest elmozduló Holda kisbolygót jelöli. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Voyager-1-nek a mágneses térre és a töltött részecskék viselkedésére vonatkozó mérései alapján bebizonyosodott, hogy az eddig a legmesszebbre jutott ember alkotta űreszköz kilépett a csillagközi térbe. A Hold vékony légkörét és a felszín felett levő port kutató LADEE (Lunar Atmosphere and Dust Environment Explorer) sikeresen startolt szeptemberben. Azóta megkezdte méréseit és lézeres adatátviteli kísérleteit is.
Februárban a Van Allen-műholdpárossal újabb sugárzási övet fedeztek fel a Föld körül. A több mint négy évtizedes Landsat földmegfigyelő program folytatásaként februárban indult, és azóta már kitűnően működik a Landsat-8. A NASA földmegfigyelő műholdjainak flottája folyamatosan szemmel tartja bolygónkat. Kiderült például, hogyan tolja el a klíma változása az északi féltekén a vegetációs időszakot.
A NASA Föld körül keringő űrtávcsövei – a régebbiek és az újabbak – folyamatosan „szállítják” az érdekesebbnél érdekesebb csillagászati felfedezéseket. A gamma-tartományban működő Fermi idén volt 5, az infravörös Spitzer-űrtávcső 10 éves. Az amerikai bolygókutatás legfőbb célpontja a Mars. Felszínén dolgozó Curiosity igazából már el is érte a számára kitűzött elsődleges tudományos célt: igazolta, hogy a vörös bolygón valaha adottak volta a körülmények az általunk ismert formájú élet fennmaradásához. Novemberben indult a Mars felé, és 2014-ben áll pályára körülötte a légkörkutató MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution).
A NASA számára az űr mellett a repülési kutatások is fontosak voltak, csakúgy, mint az új, jövőbe mutató technológiai megoldások fejlesztése, az űrkutatással kapcsolatos innováció szélesebb társadalmi hasznosítása és persze a tevékenységük népszerűsítése.
Az eredetileg bolygókutatási célra kifejlesztett radaros kutatási technológia egyik alkalmazásaként elkészült egy olyan eszköz prototípusa, amely katasztrófák esetén nyújthat segítséget a mentőcsapatoknak, hogy a romok alatt túlélőket találjanak. (Kép: NASA / Bill Ingalls)
(Évértékelő sorozatunk következő részéből kiderül, hogy miért tartják sokan 2013-at Ázsia évének az űrtevékenységben.) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Dragon CRS-2
GYORSHÍR: Repül a Hattyú
A NASA új űrhajósjelöltjei
17,7 milliárd dollár
Európaiak az Orionban
Elfogadták: újra aktív lesz a WISE
Kepler: új programötlet van, a pénz még kérdéses
Voyager-1: a Naprendszerben vagy sem?
A LADEE a Holdnál
LADEE: sikeres lézeres teszt
Egy harmadik sugárzási öv
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
Elindult a MAVEN
A visszatekintés ideje (2. rész)
Képes visszatekintés 2013-ra (NASA)
Mégsem indítják el a héten a Nemzetközi Űrállomáshoz a következő amerikai magán-teherűrhajót. Inkább az űrállomás hűtőrendszerének javítására koncentrálnak.
