Rosie egylőre még csak egy bábu, de ha az új amerikai Starliner magánűrhajó beválik, jövőre már igazi űrhajósokat is szállíthatnak vele a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Frissítés 14:20-kor: a startot követően a Starliner nem az előre tervezett pályára került. Az űreszköz állapota stabil, az irányítók dolgoznak a probléma megoldásán.
Újabb frissítés 15:50-kor: a Starliner a tervezettnél több hajtóanyagot használt el, így már biztos, hogy nem fog tudni csatlakozni az ISS-hez. Ugyanakkor az indítás és a repülés során számos dolgot sikerül tesztelni, amit tovább folytatnak. Az űrhajó anélkül fog landolni néhány napon belül a White Sands bázison, hogy eljutott volna az űrállomásig. Az anomália okát természetesen vizsgálják.
Az első Starliner startra várva Floridában, egy Atlas-5 rakéta tetején. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)
A Starliner próbarepülésén egyelőre még űrhajósok nem utaznak a fedélzeten. Az ISS-hez másnap csatlakozó, és ott a tervek szerint december 28-áig maradó űrhajón ehelyett egy Rosie névre keresztelt bábut helyeztek el.
Rosie a nevét egy legendás második világháborús nőalakról (Rosie the Riveter, avagy Szegecselő Rózsi) kapta. (Kép: Boeing)
De ha már az űrállomáshoz repülnek, bepakoltak még közel 300 kg élelmiszert, ruhaneműt és eszközöket. Sőt a karácsony közeledtével érkeznek majd ajándékok is az ISS jelenlegi hat lakója számára. Ahogy elmúlik a karácsony, véget is ér a Boe-OFT küldetése is. A leszállás szárazföldre, az új-mexikói Wite Sands bázis területére várható, ejtőernyős és légzsákos segítséggel.
Az elmúlt években a NASA űrhajósait orosz Szojuz űrhajókkal vitték-hozták. Ennek ára újabban már alkalmanként (fejenként) 80 millió dollárnál is több volt. Az amerikai űrügynökség 2006 óta egyébként 70 űrhajós fel- és lejuttatásáért és persze a Szojuzra szóló kiképzésükért összesen 3,9 milliárd dollárt fizetett ki az orosz partnernek. Az új magánűrhajók fejlesztésére és megépítésére pályázók közül 2014-ben választották ki a Boeing és SpaceX vállalatokat, amelyek a munkára eredetileg összesen 6,8 milliárd dolláros támogatást kaptak az űrügynökségtől. A SpaceX a jól bevált Dragon teherűrhajójának emberek szállítására alkalmas új változatát készítette el (2,6 milliárdért), amely a cég Falcon-9 rakétájával juthat a világűrbe. A Crew Dragon (vagy Dragon-2) emberek nélküli tesztrepülésére egyébként már sor került, idén márciusban. A Starliner fejlesztése eredetileg 4,2 milliárd dolláros szerződés keretében folyik. Az árak azóta növekedtek... Az elmúlt években felhalmozódott késedelemért egyrészt finanszírozási, másrészt műszaki problémák okolhatók, például az ejtőernyőkkel és a mentőrendszerrel menet közben felmerült gondok.
A SpaceX a márciusi sikeres próbarepüléséből visszatért járművét áprilisban földi tesztek közben felrobbantotta. A következő lépésük egy repülés-megszakítási próba lesz, várhatóan heteken belül. Utána két űrhajós (Douglas Hurley és Robert Behnken) készen áll az űrjármű berepülésére. Ha minden jól megy, a Starliner ugyancsak 2020-ban vihet először embereket, egyszerre három főt (Chris Ferguson, Mike Fincke, Nicole Mann). Az most még nem világos, hogy a SpaceX vagy a Boeing űrhajója lesz-e végül az első, de az utóbbi számára hátráltatást jelenthet, hogy az Atlas-5 rakéták 2020 elejére lekötött programja elég zsúfolt. Mindenesetre az utolsó szerződött orosz Szojuz ülést áprilisban Chris Cassidy foglalja majd el – habár az amerikaiak tárgyalnak a Roszkoszmosszal két további hely vásárlásáról is, a biztonság kedvért, de döntés még nem született.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Boeing Starliner űrhajójának tesztpéldánya december 20-án, magyar idő szerint 12:36-kor hagyta el a floridai Cape Canaveral 41-es indítóhelyét. A hordozórakéta egy Atlas-5 volt, Centaur végfokozattal felszerelve. A Boe-OFT (Boeing Orbital Flight Test) jelzésű repülés fontos – régen várt, sokat késett – mérföldkő a NASA kereskedelmi űrrepülési programjában (Commercial Crew Program). A cél, hogy ismét amerikai űrjárművekkel, amerikai rakétákkal és amerikai földről indulhassanak űrhajósok az ISS-re, ami 2011, vagyis az űrrepülőgépes program leállítása óta nem volt lehetséges. (A CST-100 Starliner űrhajóról, illetve a SpaceX-nek ugyancsak a NASA programja keretében és támogatásával készült Crew Dragon űrhajáról az elkövetkező napokban egy cikksorozatban részletesen is írunk majd. – A szerk.)
CST-100
Boeing és SpaceX
Két kereskedelmi űrhajó első négy utasa
Itt szállhat le a Starliner
Érkezhetnek a magánűrhajók
Mit viselnek majd a magánűrhajók utasai?
Boe helyett Fincke
Starliner: a mentőrendszer próbája
Repül az új Sárkány
Tesztbaleset késleltetheti a Crew Dragon repülését
Tovább késnek, de már nem sokat
Plusz két ülés
A Starliner próbarepülése (Spaceflight Now)
A Cygnus legutóbbi indításával elkezdődött az ISS utánpótlását biztosító kereskedelmi űrszállítások második felvonása.
