A Starliner űrhajó első emberes próbarepülése nem folyik hibátlanul, de a problémák állítólag nem kritikusak.
A Boeing cég a NASA megbízásából készíti a Starliner (CST-100) űrhajótípust, hogy egyszer majd részt vehessenek vele a Nemzetközi Űrállomás (ISS) rendszeres személyzetváltásaiban. A hosszan elhúzódó fejlesztési folyamat legújabb állomása a Starliner Boe-CFT (Crew Flight Test) jelű próbarepülése, amely némi késedelem után június 5-én indult Floridából, egy Atlas-5 rakétával. A berepülést két gyakorlott NASA-űrhajós, Barry Wilmore és Sunita Williams végzi, mindketten harmadik űrrepülésüket teljesítik.
A dokkolás az ISS Harmony moduljához közel 27 órával a start után, június 6-án magyar idő szerint 19:34-kor történt meg. A két űrhajós várhatóan egy héten át vendégeskedik az űrállomáson, hogy utána űrhajójuk működését a visszaérkezés során is teszteljék.
Csoportkép a megérkezés után. Elöl középen Oleg Kononyenko, az ISS jelenlegi 71. állandó személyzetének orosz parancsnoka (aki, mint az emberiség leghosszabb ideig repült űrhajósa, a napokban volt túl a világűrben összesen eltöltött 1000-edik napján). Balján Wilmore, a Starliner parancsnoka, jobbján Williams. A Starliner utasait fogadó hosszú távú személyzet további hat tagja a hátsó sorban balról jobbra Nyikolaj Csub, Jeanette Epps és Matthew Dominick, a középső sorban balról jobbra Alekszandr Grebjonkin, Tracy Dyson és Michael Barratt. (Kép: NASA)
A felfelé tartó út nem volt eseménytelen. Többszörös héliumszivárgás és hajtóműproblémák miatt a randevút késleltetni is kellett. A meghajtórendszer üzemanyag-szállító vezetékei megfelelő belső nyomásának biztosítására szolgáló hélium szivárgása már a földi előkészületek során is fellépett, ez volt a startot késleltető egyik ok. A szakemberek végül úgy ítélték meg, hogy a hélium egy helyen tapasztalt kis mértékű szökése nem veszélyezteti a repülést. Menet közben, már a Föld körüli pályán azonban még két ponton lépett fel szivárgás, ami arra késztette a repülésirányítókat, hogy lezárják az érintett elosztóvezeték-szakaszok szelepeit. Eközben elemezték a szivárgás ütemét és a lehetséges megoldásokat. A lezárás a Starliner műszaki kiszolgáló moduljában levő összesen 28 kis tolóerejű, finom manőverezésre szolgáló hajtómű közül ötöt, a 20 nagyobb teljesítményű manőverező hajtómű közül pedig hármat érintett. A biztonságos dokkoláshoz a lezárt szakaszokat végül újra megnyitották, hogy biztosítsák a szükséges nyomást a Starliner összes manőverező hajtóművének működtetéséhez.
A Starliner dokkolása az ISS-hez. (Kép: NASA TV)
Az irányítók az ISS megközelítésekor sem unatkoztak. Összesen öt kis hajtóművet állított le a fedélzeti számítógép, mert tolóerejüket az előírtnál kisebbnek ítélte. Ezek közül négyet – miután egyenként tesztelték azokat – sikerült a földi irányítók beavatkozásával újra elindítani. De addigra a Starliner személyzete kénytelen volt tartalék dokkolási lehetőségre váltani. Wilmore kb. 200 m-es távolságig manuális módon irányította az űrhajót az ISS közelébe, onnan az automatikus vezérlőrendszer újra átvette a feladatot. Az már csak „hab volt a tortán”, hogy a dokkolás után egy negyedik héliumszivárgást is észleltek... Mindenesetre a szokásos eljárás szerint, az űrállomáshoz való csatlakozást követően a repülésirányítók a Starliner összes héliumelosztó szelepét lezárták, hogy megakadályozzák az anyag elszivárgását a világűrbe. A szivárgások ellenére a NASA szakemberei szerint bőven elegendő hélium maradt a fedélzeten ahhoz, hogy egy tervezett időtartamú vagy akár egy meghosszabbított küldetés végén is biztonságosan visszatérhessenek az űrhajósok a Földre.
A leszállás szempontjából egyrészt nem rossz hír, hogy az ezeket a manőverező hajtóműveket is tartalmazó a műszaki egység leválik majd az űrhajósokat visszahozó kabinról és jórészt elég a sűrű légkörben. A földi szakemberek számára viszont ez azt jelenti, hogy nem tudják majd utólag megvizsgálni a meghibásodások okát, ezért be kell érniük az űrből leküldött adatokkal. Összességében a NASA szerint a Starliner eddig tapasztalt problémái viszonylag csekélyek, és nem haladják meg azt a mértéket, ami más űrhajótípusok berepüléskor szokásos.
Az ISS lakói a látogatóknak is nagyon örültek, de az általuk felszállított – az utolsó pillanatban a fedélzetre került – cserealkatrésznek is. A szivattyú ugyanis reményt ad arra, hogy újra munkára foghassák az ISS meghibásodott víztisztító berendezését. A hulladékvíz újbóli hasznosításának helyreállításával ismét rendeltetésszerűen működhet majd az űrállomás amerikai szegmensének vécéje.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Boe-CFT
A két új amerikai űrhajó hajótműrendszerei
Crew-7: négyen visszatértek
A Starliner Boe-CFT megérkezése az űrállomáshoz (Spaceflight Now)