Cygnus NG-21: Gondok a start után

FRISSÍTVE! – Elindult a háromból a második Cygnus teherűrhajó, amelynek felbocsátásához Falcon-9 rakétát használnak. Jelenleg viszont úgy tűnik, hogy az űrhajóval gondok vannak.

A Falconok használata addig tart majd, amíg a Cygnus üzemeltetője, a Northrop Grumman a Firefly Aerospace vállalattal közösen – a remények szerint jövőre – el nem készül Antares rakétájának 330-as változatával, miután a 230+ jelű Antares verziót tavaly ilyentájt kivonták a használatból. Idén januárban az előző Cygnus, az NG-20 sorszámú már a SpaceX vállalat Falcon-9 rakétáját használta Floridából. Így történt most is, augusztus 4-én magyar idő szerint 17:02-kor. A NASA megbízásából a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására indult teherűrhajó a Cape Canaveral támaszpont 40-es starthelyéről emelkedett a magasba. A műveleteket egy nappal késleltette a kedvezőtlen időjárás, egy közeli trópusi ciklon. A Falcon-9 rakéta első fokozatát (B1080) tizedszer használták – többek közt indított már teherűrhajót is, a SpaceX saját Dragon CRS-30 küldetését. De ezt az első fokozatot használták két AXIOM-os űrrepülésnél is (Ax-2 és Ax-3) azok Crew Dragon űrhajóinak pályára juttatására.

Záródik a rakéta orrburkolata a Cygnus NG-21 teherűrhajó indításra való előkészítése közben. A hagyományok szerint az űreszköz nevet is kapott, ez alkalommal a Challenger űrrepülőgép katasztrófájában életét vesztett Francis Scobee amerikai űrhajósét. (Kép: SpaceX)

KORÁBBAN EZT ÍRTUK: A Cygnus útja kb. két napon át tart majd az űrállomáshoz való csatlakozásig, ahol előbb a kanadai robotkarral befogják, majd a Unity modul alsó (a Föld felé néző) oldalán levő dokkolóhelyhez illesztik. A teherűrhajó várhatóan januárig marad „kikötve" az alacsony Föld körüli pályán keringő bázishoz, utána sorsa a légkörbe lépés és a megsemmisülés lesz. Az ISS-re utazó rakomány össztömege bő 3,8 tonna. Ebben a szokásos ellátmány mellett tudományos kísérleti berendezések és minták, valamint öt kis CubeSat – két amerikai és három japán készítésű példány – is helyet kapott.

--- FRISSÍTÉS (augusztus 8. 10:15) ---

Úgy tűnik, hogy miután a hordozórakétáról rendben megtörtént az űrhajó leválasztása, gondok merültek fel a Cygnus hajtóművének gyújtásával és a pálya megemelésével. A start után órákon át nem érkeztek hírek sem a NASA-tól, sem a Northrop Grummantől, ám a kommunikáció a NASA és az ISS űrhajósai között azt valószínűsítette, hogy a teherűrhajó nem emelkedik. Végül a NASA közleményben tudatta, hogy az első pályaemelő gyújtás (TB1) nem történt meg. Erre a tervek szerint a start utáni 42. percben kellett volna sort keríteni, de ez valamiért elmaradt. Próbálkoztak egy újabb gyújtással 50 perccel később, ám ez is eredménytelen volt. Az űrügynökség végül közölte, hogy a „Cygnus jelenleg biztonságos magasságban van, és továbbra is azzal kalkulálunk, hogy a dokkolás augusztus 6-án (USA) keleti parti idő szerint 03:10-kor megtörténhet.”

A tájékoztatásból egyébként az is kiderült, hogy a Cygnus fedélzetén vannak azok a tiszta ruhák is, melyeket eredetileg a CST-100 Starlinerbe pakoltak be, annak két utasa számára, ha megnyúlna a repülésük, ám az utolsó pillanatban azért vették ki, mert sürgősebb volt a meghibásodott ISS vécé alkatrészeinek felszállítása. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy NINCS bent a Cygnus rakományában (SpaceX) Crew Dragon szkafander a két Starliner űrhajós számára.

--- FRISSÍTÉS VÉGE ---

Ami a tudományos kísérleteket illeti, az ezekre az eszközökre szánt tömeg most 1220 kg. Van köztük olyan, amely a lángok terjedését vizsgálja, hogy a kutatók jobban megérthessék az erdőtüzek terjedésének összetett folyamatát. A fedélzeten dolgozó űrhajósok a Combustion Integrated Rack nevű eszközben 26-féle égési mintát tanulmányoznak, egy-egy teszt néhány percen át tart majd. A mintákat a földi kutatók nem kapják vissza, a jelenségek lefolyását videófilmeken tanulmányozhatják. Egy másik, biológiai kísérletben vérerekkel rendelkező májszövetet állítanak elő 3D nyomtatási technológiával. A cél a jövőben beültethető szervek előállítása felé vezető kutatómunka előmozdítása.

A később önálló pályára kerülő négy CubeSat közül az egyik a képen látható, az Arizonai Állami Egyetemen épült DORA (Deployable Optical Receiver Aperture), amely egy optikai kommunikációs technológiai kísérlet. A másik amerikai nanoműhold az Iowai Állami Egyetem CySat-1 nevű űreszköze, amellyel a talaj nedvességtartalmára vonatkozó méréseket szeretnének végezni. Ezek a NASA támogatásával (Educational Launch of Nanosatellites – ELaNa program) jutnak el az űrbe. További három CubeSat, az EMMA nevű amatőrrádiós, valamint a SaganSat-0 és SAKURA nevű oktatási műholdak Japánban készültek. (Kép: Danny Jacobs / NASA)

Kapcsolódó cikkek:
Cygnus NG-20
Cygnus NG-19
Starliner: visszatérés július vége felé?

Kapcsolódó linkek:
A Cygnus NG-21 indítása (Spaceflight Now)