2024. szeptember végén megjelent egy kép a Crew-9 űrhajósairól, amelyen az 59 éves asztronautát kórosan soványnak tartotta a média.
Ezért olyan találgatások láttak napvilágot, miszerint gond van a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Sunita (Suni) Williams egészségével. NASA a hírre reagálva mindenkit megnyugtatott, hogy az űrhajós tökéletes egészségi állapotnak örvend és ezt Suni is megerősítette, miszerint nem csökkent a testtömege. Közel két hete a Crew-9 űrhajósai – 9 hónapos késéssel ugyan, de végre – visszatértek a Földre, ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk. Ezzel pedig visszatértek a korábbi találgatások is.
De miért merült fel 2024 szeptemberében a kóros soványság? Mennyire lehetett valóságalapja, vagy csak egy rosszul sikerült fényképről volt szó?
A súlytalanságba érkezés első perceitől kezdve az űrhajósok kétharmadánál fellép az űrbeli mozgásbetegség (space motion sickness, SMS), amely szédüléssel, hányingerrel, étvágytalansággal jár, és akár 3, rosszabb esetben 10 napig is elhúzódhat. Barry Wilmore-t és Sunita Williams-t rengeteg stressz érte már a küldetésük legelején, hiszen a Boeing Strarliner (CST-100) legelső ISS-ig tartó emberes útja során több műszaki probléma is felmerült. Ebből már ők is sejthették, hogy ez nem lesz egy könnyű küldetés. Szerencsére rutinos, veterán űrhajósokról beszélhetünk. Az ISS-re érkezésük után rövid időn belül szembesültek azzal, hogy egy jó darabig nem fognak hazatérni. Annak ellenére, hogy a NASA-nak biztosan volt egy ilyen forgatókönyve, nem hiszem, hogy bárki lelki könnyedséggel fogadná azt a hírt, hogy 8 nap helyett valószínűleg 286 napot fog az űrállomáson tölteni. Mentálisan nem lehetett könnyű ennek a hírnek a feldolgozása.
2024. június 5. – az indulás előtt... (Kép: Reuters / Joe Skipper)
...és az a bizonyos 2024. szeptember 24-ei fotó. (Kép: NASA)
A táplálkozást tekintve az ISS-en az űrhajósoknak magasabb a kalóriaszükségletük. Naponta körülbelül 3500 kalóriát [valójában kilokalóriát (kcal), de a köznapi beszédben így terjedt el – a szerk.] kell bevinniük. Összehasonlításképp ezzel szemben egy átlagember kb. 2000 kalóriát fogyaszt el naponta. Azonban az űrben nagyobb kihívás ezt a nagyobb kalóriabevitelt betartani, hiszen a súlytalanságnak köszönhetően csökken az ízérzés, sokszor étvágytalanok az űrhajósok. Vagy épp belefeledkeznek a munkájukba, s ezért egyszerűen elfelejtenek enni. NASA ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy az űrhajósok étkezési naplót vezetnek, amelyben feljegyezik a napi bevitt folyadékot és az étkezések számát, ezenkívül az űrügynökségek személyre szabott étrenddel próbálják elősegíteni a megfelelő táplálékbevitelt.
Megfelelő kalóriabevitel mellett kiemelkedően fontos a testedzés, hiszen a súlytalanság hosszú távon többek között izomsorvadást eredményez. Ezért az űrhajósoknak naponta 2 órát kell edzeniük, hogy csökkentsék az izomsorvadás mértékét.
A szervezet megfelelő regenerációjához elengedhetetlen a pihentető alvás. Az űrrepülés során egyik leggyakrabban előforduló betegség az alvászavar, ezt igazolja az is, hogy az űrrepülőgépes küldetések során az altató volt a leggyakrabban használt gyógyszer. Az alvászavar kialakulásához hozzájárul többek között a pszichológiai stressz, a nehéz munkarend, a folyamatosan zajos környezet, a cirkadián ritmus felborulása.
Suni Williams az űrállomáson, 2024. november 1. (Kép: NASA)
Súlytalanságban nő az oxidatív stressz mennyisége is, ami hozzájárul olyan működési zavarok kialakulásához, mint például a csontsűrűség csökkenése, az izomsorvadás, a memóriazavar, az immunsejtek károsodása vagy a bőrműködési zavarok. Hajproblémák tekintetében az földi kutatások alapján az oxidatív stressz hozzájárulhat a haj őszüléséhez, de arról még nem született tanulmány, hogy a súlytalanság hogyan befolyásolja a hajszínt. Viszont egy 2016-os tanulmányban kimutatták, hogy a súlytalanság génexpresszió-változást okoz többek között egy olyan génben, amely a szőrtüszők növekedését szabályozza.
Nem kell ahhoz hivatásos fotósnak lenni, hogy tudjuk, a fotózás szempontjából fontos a megvilágítás és a szög. Az alábbi képpárok azonos napokon (2025. február 11-én és 19-én), de eltérő körülmények között készültek.
(Kép: NASA)
(Kép: NASA)
(Kép: NASA)
(Kép: NASA)
Az ISS-en tartózkodó űrhajósok rendszeres egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt, melyek eredményeit hozzáértő szakemberek értékelik. NASA közleménye alapján Suni esetében mindent rendben találtak. Ezen kívül az űrhajós jó egészségi állapota mellett szól az is, hogy 2025. január 30-án Williams és Wilmore közösen egy bő 5 órás űrsétát hajtottak végre. Ezt valószínűleg a NASA nem engedélyezte volna, ha Suni egészsége nem lett volna kifogástalan, hiszen tudjuk, hogy egy űrséta komoly fizikai és pszichés munkát igényel. Kapcsolódó cikkek:
Crew-9: landolás a Mexikói-öbölben
Űrélettan
Emberekkel a Marsra? (2. rész)
A NASA az eredetileg a Boeing űrhajójával repülő űrhajósát inkább a SpaceX Crew Dragonjávan viszi majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
