Elkészült a Nemzetközi Űrállomás második összekötő modulja, melyet Európában gyártottak. A japán Kibo kísérleti modul pedig már úton van a Kennedy Űrközpontba.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) különböző moduljai között a kapcsolatot összekötő modulokkal (node-ok) biztosítják. Az első ilyen összekötő elemet, a Unity-t az Endeavour űrrepülőgéppel indították 1998 decemberében, majd csatlakoztatták az orosz gyártású, de amerikai költségvetésből készített Zarja modulhoz (a PMA-1 összekötő adapterrel). Jelenleg a Zarján kívül a Destiny nevű amerikai laboratórium, a Quest zsilipkamra, a Z1 rácselem és a PMA-3 űrrepülőgép-fogadó adapter csatlakozik hozzá. A látogató űrrepülőgépek rakteréből szintén ehhez a modulhoz csatlakoztatják a többcélú szállító modulokat (Multi Purpose Logistics Module, MPLM), melyek nem az űrállomás állandó részei. Három ilyen, olasz készítésű MPLM áll a NASA rendelkezésére, a Leonardo, a Raffaello, és a Donatello. Az STS-102 küldetésen, 2001 márciusában a Leonardo járt először az ISS-nél, a Discovery rakterében. A Leonardoban ekkor szállították az űrállomásra a magyar Pille sugárdózismérőt. A Unity és a Zarja (STS-88/Endeavour) - Forrás: NASA A második összekötő modult (Node 2) és a harmadik ilyen elemet (Node 3) a NASA 1997-ben rendelte meg az ESA-tól. Ezért, valamint az ISS egyéb belső berendezéseinek legyártásáért cserébe a NASA vállalja, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz egy űrrepülőgép rakterében felszállítják a készülő Columbus európai kutatólaboratóriumot. A Columbus indítását jelenleg 2004 októberére tervezik, bár ez az űrrepülőgép-programot övező jelenlegi bizonytalanság miatt csúszhat. A Node 2 a szerelőállásban - Forrás: ESA Az összekötő elem lényegében elkészült, az ESA a közelmúltban vizsgálta felül, és fogadta el a készültségét. A modul tehát gyakorlatilag késznek tekinthető. Ezután már csak apróbb "simításokat" kell végezni a modulon, amelyek várhatóan még ebben a hónapban befejeződnek. A végső munkálatok befejeztével a Node 2-t repülőgéppel a Kennedy Űrközpontba szállítják, ahol megkezdődik felkészítése az űrrepülőgéppel történő indítására. Szintén a közelmúltban készült el a japán Kibo kísérleti modul. Ez a laboratórium Japán saját hozzájárulása a Nemzetközi Űrállomás-projekthez. A modult a Mitsubishi cég készítette. A Kibo a teljes rendszerellenőrzés előtt, 2001 októberében - Forrás: NASDA A Kibo-t szállító hajó e hónap elején hagyta el Jokohama kikötőjét, és várhatóan június elején érkezik meg Floridába, Port Canaveral-ra. Innen a laboratóriumot a Kennedy Űrközpont egyik csarnokába szállítják, ahol - a Node 2-höz hasonlóan - felkészítik a felbocsátásra.
A Node 2 gyártásának koordinálásával az ESA az Olasz Űrügynökséget bízta meg. Az elemet a torinoi székhelyű, űrtechnikában nagy tapasztalattal rendelkező Alenia Spazio cég készítette, további európai vállalatok bevonásával.
A Node 2 az amerikai Destiny, az európai Columbus, a japán Kibo kutatómodulokat és az amerikai lakómodult fogja rögzítetten összekapcsolni. Hozzá csatlakoznak majd a japán H-II szállító járművek, a PMA-2 adaperen kereszül pedig az űrrepülőgépek.
Vasárnap hajnalban az előre megadott időben földet ért Kazahsztánban a Szojuz TMA-1 űrhajó, fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás hatodik alaplegénységével. A Szojuz negyedik generációjának első példánya jól vizsgázott, bár a visszatérés nem volt teljesen zökkenőmentes.
