Az ISS legénysége ma űrsétára készül. Ez önmagában manapság már nem számít szenzációs hírnek, de az mégis különlegessé teszi a műveletet, hogy mindkét űrhajós elhagyja az űrállomást, amely így üresen marad, míg utasai odakinn dolgoznak. A munkának ráadásul némi hazai vonatkozása is lesz.
Az űrállomást több mint három éve lakják űrhajósok és űrsétákra is sor került már számos alkalommal, de a Columbia katasztrófája miatt kétfősre csökkentett létszám furcsa helyzetet szült. Az űrállomás testén elhelyezett kísérleti anyagokat és a mérési eredményeket tartalmazó adatrögzítőket időről időre cserélni kell, különben némelyik eredmény kárba vész. Az oroszok ezért már tavaly nyár óta szorgalmazzák, hogy néhány ilyen eszközt vissza kellene vinni az űrállomáson belülre, de a NASA húzta-halasztotta a döntést, hogy a Shuttle repülések megújításával újra háromfősre növekedjen a legénység létszáma, és az űrséta is a normál menetrend szerint történhessen meg. Azonban az űrrepülőgépek újbóli indításának dátuma egyre csak csúszik, ami nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdemes várni, lépni kell. Persze előbb mindenképpen tisztázni kellett az új helyzet biztonsági feltételeit. De miröl is van szó?
Mivel az űrállomás tavaly óta két fővel üzemel csak, és egy űrsétán legalább két űrhajósnak részt kell vennie, ez most azt jelenti, hogy MINDKETTŐNEK. Ez viszont, jelen helyzetben azt is jelenti, hogy senki sem marad az űrállomás belsejében, aki „őrségben” állhatna, ha valami baj történne. A baj alatt olyan váratlan dolgot kell érteni - tüzet, vagy például eltörik valami – amibe a földi irányítás nem tud beavatkozni. (A repülésirányítóknak ebben már van rutinja, hiszen néhányszor előfordult már, hogy „kiürült” az űrállomás, amikor pl. az űrhajósok a Szojuz mentőűrhajót az egyik dokkolóegységről a másikra repülték át. Ilyenkor a földiek figyelték az űrállomás rendszereit.) Szóval az ideiglenesen felügyelet nélkül maradó ISS az az ok, amiért a NASA húzta-halasztotta az űrséták engedélyezését. (Az oroszok szerint persze ez csak a szokásos amerikai túl-reagálás, hisz mind a Szaljut, mind pedig a Mír űrállomások történetében rendszeresek voltak az olyan űrséták, ahol "belül" senki sem maradt...)
Mindenesetre a legénység a múlt héten tartott egy mentési főpróbát, amikor űrruhában átszálltak a Szojuzba, kipróbálandó, hogy baj esetén milyen gyorsan tudnak a mentőűrhajóba bejutni. Mára tehát nem maradt más, mint élesben is bebizonyítani a kétfős koncepció életképességét.
Ilyen előkészületek és aggodalmak után magyar idő szerint ma este 22:14-kor Michael Foale és Alexander Kaleri kimásznak az ISS-ből és egy öt és fél órás űrsétával kicserélik az emlegetett kísérletek anyagait és adatrögzítőit, valamint megvizsgálják az űrállomás külső burkát. Ez utóbbi vizsgálattól azt remélik, hogy talán sikerül magyarázatot találni arra a néhány héttel ezelőtti jelenségre, amikor valamilyen fémes zajt hallottak az űrhajósok, amelynek azóta sem találták az okát, csak sejteni lehet, hogy valamilyen űrszeméttel történt ütközés lehetett az okozója. Biztonsági intézkedésként az elsősegélycsomagokat az ajtó közelében helyezik el.
Ami számunkra magyarok számára igazán izgalmassá teszi az űrsétát az az a tény, hogy most fogják az ISS külső részén rögzíteni a több európai állam - így Hazánk - közreműködésével készült Matrjoskát (alsó kép). Mint arról korábban beszámoltunk, a tartós sugárterhelést mérő "baba" elkészítésében a budapesti KFKI AEKI szakemberei is résztvettek. (Linkek cikkünk végén.)
Az 52. űrállomás-űrséta sikere megnyithatja az utat a következő alaplegénység ilyen irányú tevékenységei előtt, akikre a mai tervek szerint két űrséta és Foale-ékétól sokkal nehezebb feladatok várnak.
Dancsó Béla
Forrás: www.esa.int, www.nasa.gov, www.space.com
Fotók: DLR, NASA Kapcsolódó cikkek:
Sugárdózis-vizsgálatok a Nemzetközi Űrállomáson – a SORD program
Új Progressz