Nem ki, hanem mi, és ha szerencséje van (a fejlesztőinek és a leendő felhasználóinak), akkor még évekig használhatják a Nemzetközi Űrállomáson.
Egyik korábbi cikkünkben megemlítettük, hogy az Airbus Defence and Space már fejleszti a Bartolomeo nevű külső kísérleti platformot a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára. Bízva abban, hogy az ISS küldetését 2024 utánra meghosszabbítják, és a Bartolomeo is időben elkészül, bemutatjuk a platformot. A címben feltett kérdésre pedig az a válasz, hogy Kolumbusz Kristóf öccse volt Bartolomeo, róla nevezték el a Columbus modulhoz csatolandó platformot.
Az európai Columbus modul elhelyezkedése a Nemzetközi Űrállomáson. A képen szemből látjuk az ISS-t, vagyis az űrállomás mindig a képen felénk közeledő helyzetben kering a Föld körül, ahogy a fehér nyíl mutatja. A hossztengelyét alkotó modulokból a képen balra (menetirány szerint jobbra) áll ki a Columbus (COL-EPF), ahol a Bartolomeo helyet kap. (Kép: ESA eoPortal)
A platform megépítése az ISS kereskedelmi célú hasznosítása felé tett újabb lépést jelent. A platformon ugyanis a fizető megrendelők alacsony Föld körüli pályán, a szabad világűrben helyezhetik el kísérleti eszközeiket, berendezéseiket, amelyek (többek közt) földmegfigyelési, robotikai, anyagtudományi vagy asztrofizikai feladatokat végezhetnek el. A Bartolomeo felhasználói számára az Airbus DS teljes körű szolgáltatást nyújt, ami azt jelenti, hogy igény szerint segítenek a küldetés előkészítésében, a berendezés megtervezésében és megépítésében, illetve a küldetés után az adatok feldolgozásában és hasznosításában. A kísérleti eszköz világűrbe juttatása és a Bartolomeón történő működtetése természetesen minden esetben az Airbus DS feladata. Az Airbus DS azzal is vonzóvá teszi a felhasználók számára a Bartolomeo szolgáltatást, hogy a kísérletek megvalósítását akár 12 hónap alatt is lehetségesnek tartják. A Bartolomeót úgy alakítják ki, hogy a különböző helyeiről minél jobb kilátás legyen a Föld felé (nadír irányban), az ezzel ellentétes irányban (zenit) és menetirányban (ram), hátrafelé viszont csak korlátozottan biztosítanak kilátást (hiszen a Columbus az ISS menetirány szerinti legelején helyezkedik el).
A Bartolomeo platformon különböző méretű egységek elhelyezésére lesz mód. (Kép: Airbus DS)
Az „ISS erkélyének” is nevezett Bartolomeo platformon maximum 500–600 kg tömegű egységek helyezhetők el, ezek akár egy köbméter térfogatúak is lehetnek, de kisebb blokkok elhelyezésére is mód lesz. A nagyobb egységek számára akár 800 watt elektromos teljesítményt biztosítanak, emellett a kísérletezők 100 Mbit/s adattovábbítási sebességgel számolhatnak (lásd az előzetes terveket tartalmazó táblázatot). Fontos, hogy a kísérleti egységek elhelyezéséhez, illetve a kísérletek végén történő leszereléséhez nem lesz szükség űrsétára, mert a Bartolomeo minden tekintetben illeszkedik az ISS robotikai rendszeréhez. A jelenlegi tervek szerint a nagyobb (FRAM) és a kisebb (JEM, JCAP) egységekből hatot-hatot helyezhetnek el a Bartolomeón.
A különböző típusú Bartolomeo-egységek jellemző paraméterei az előzetes tervek szerint. (Forrás: Airbus DS)
Egy éve jelentették be, hogy a Bartolomeo első felhasználója a Neumann Space nevű ausztrál cég lesz, amely a FAST (Facility for Australian Space Testing) programja keretében más ausztrál cégek számára kívánja az űrbeli kísérletezés lehetőségét felkínálni. Igaz, a Neumann Space a Bartolomeo tervezett kapacitásából csak 50 liter térfogatot kíván felhasználni, de abba több, legalább 1 kg és legfeljebb 60 kg tömegű, különböző ausztrál cégek által fejlesztett kísérletet fog összerakni. A kísérletek számára 12 hónapos világűrbeli működést kínálnak. Honlapjuk szerint az induló ár kilogrammonként 70 ezer ausztrál dollár (kb. 14 millió Ft), ami szerintük legalább 50%-os megtakarítást jelent a felhasználók számára ahhoz képest, ha önálló, alacsony (LEO) pályán keringő műholdon helyeznék el kísérleteiket.
Fantáziarajz: a Bartolomeo egységeinek tervezett elhelyezkedése a Columbus modulon. (Kép: Airbus DS)
A Bartolomeo platform méretét és tömegét annak megfelelően tervezik, hogy a SpaceX Dragon teherűrhajójával lehessen pályára állítani. Szó van arról is, hogy a Bartolomeóval együtt, ugyanazzal a teherűrhajóval az első két FRAM kategóriájú kísérleti egység is felkerülhet a világűrbe, erről azonban még nincs végleges megállapodás. Fontos kérdés viszont, mikor kerülhet fel a Bartolomeo az ISS Columbus moduljára. Az ESA és az Airbus DS közti, a Bartolomeo megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozatot 2016 júniusában Berlinben, az ILA nemzetközi repülőipari kiállítás idején írták alá. Az aláírásról szóló hírekben 2018-as megvalósítás szerepelt. Későbbi hírek ennél pontosabban 2018 végét jelölték meg. Ugyanakkor az ISS jövőjére vonatkozó, idén szeptemberi megbeszélésen (lásd korábbi cikkünket) Oliver Juckenhöfel, az Airbus DS űrtevékenységért felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a Bartolomeo fejlesztése során azzal számoltak, hogy az ISS 2024 után is használatban marad. Mint mondta, „a 2024-es leállítás nehézséget okozna a cégének”. (A megjegyzés furcsa, mert 2016 nyarán, a szándéknyilatkozat aláírásakor az ESA még az ISS 2024-ig történő finanszírozásáról sem hozta meg a döntést, erről csak a 2016. decemberi Miniszteri Tanács döntött. – B.E.) A megjegyzés sugallhatja azt is, hogy csúszik a 2018 végi pályára állítás, de az is lehet, hogy 2024-ig még a legkedvezőbb esetben sem térül meg a befektetésük. Azt is figyelembe kell venni, hogy a „2018 végén kapcsolják az ISS-hez” megfogalmazás semmit sem jelent a kereskedelmi hasznosítás tényleges elindítása szempontjából. Még ha fel is jutna a Bartolomeo 2018 végén az űrbe, felszerelése a Columbus külső részére, beüzemelése, kipróbálása akkor is hónapokat vehet igénybe, igaz, a tervek szerint a felszereléséhez mindössze egyetlen űrsétára lesz szükség. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hogyan tovább, ISS?
Airbus Defence and Space – Bartolomeo
Az ESA eoPortal cikke
A Spaceflight Insider cikke
Az ausztrál Neumann Space cég FAST: Bartolomeo oldala